Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok

következteben már 144 főnek volt érettségije és 51 főnek diplomája, míg Szirákon, a járási székhelyen 22 érettségizett és 24 diplomás lakott. De már Kállón is 20-an rendelkeztek érettségivel, 4-en pedig diplomával, illetve Bujákon a 9 érettségizett mellett 7 diplomás gyarapította a falu műveltségi szintjét. A vizsgálatunkba bevont többi településen a négy középiskolát végzettek száma így alakult: Palotáson 12-en, Zagyvaszántón 7-en, Béren 6-an szereztek 194l-re érettségit, míg Egyházasdengelegen és Kisbágyonban ekkorra 5-5 fő rendelkezett hasonló végzettséggel."" Héhalomban a diplomával rendelkezők hiánya, illetve az érettségizettek igen alacsony száma azzal magyarázható, hogy a település nem töltött be semminemű körzeti funkciót. A körjegyzőségi székhely a szomszédos Palotáson volt, s így a körjegyző, a körorvos is ott lakott. Ráadásul a Schossberger-uradalom központja sem Héhalomba, sőt nem is Bujákra, a volt Esterházy-féle uradalom centrumába, hanem a vasút- és közút közelében fekvő Lőrincibe települt, s így természetesen nem véletlen, hogy Lőrinciben éltek a nagybirtok gazdatisztjei, továbbá a település négy ipari üzeme miatt is ide tömörültek az érettségivel rendelkező középvezetők, illetve az üzemek tényleges irányítását végző diplomások is. Visszatérve mármost az alapismereteket nyújtó, az esetleges továbbtanulás biztos alapjait megteremtő elemi iskolák kérdésköréhez, első lépésként azt vizsgáltuk meg, hogy milyen volt a kiegyezés körüli időben Héhalomban és a környező településeken az oktatás színterét jelentő iskolák fizikai állapota, az ott tanítók száma, képzettsége és képessége. Egy ilyen vizsgálatra először egy 1863-ban készített, s a katolikus iskolákat számba vevő összeírás alapján vállalkozhattunk. Vizsgálatunkba hg. Esterházy Pál volt bujáki uradalmának falvait (Bért, Bujákot, Héhalmot és Palotást), illetve az azok egy részét felvásárló Schossberger-féle birtoktest területeit, továbbá a Héhalomhoz legközelebb fekvő településeket - Egyházasdengelegct, Kallót, Kisbágyont, Lőrincit, Nagykökényest, Szirákot és Zagyvaszántót - vontuk be.

1" no Népszámlálás demográfiai adatok. 1941. 347-348., 351-353. p. in Az összehasonlítás alapjául szolgáló forrás jelzete: NML. IV. 263. NE 1.394/1867. ikt. sz. - Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az említett kimutatás a döntő többségében evangélikus népességű Bérről még annak ellenére sem közöl adatokat, hogy a lakosság 15,6%-a katolikus volt. Ennek minden valószínűség szerint az volt az oka, hogy a katolikus lakosság cselédállapotban tengődött, s nem volt tehetsége sem egy iskola felépítésére, sem pedig egy tanító fogadására. Egyébként Béren kívül még Egyházasdengelegen és Szirákon élt többségi evangélikus közösség a vizsgált települések közül, s az előbbinek 78,9-, az utóbbinak pedig 74%-a tartozott az ágostai hitfelekezethez. Igaz ugyan, hogy Egyházasdengelegen és Szirákon a kisebbségben lévő katolikusok is működtettek iskolát, azonban a lakosság többségét kitevő evangélikusok oktatási intézményeire vonatkozó források hiányában a kisebbségi katolikusokra vonatkozó adatokat nem általánosíthattuk a két falu egészének oktatási viszonyaira. Vagyis annak ellenére, hogy mindkét település katolikus tanítóira és iskoláira vonatkozó adatokat szerepeltettük kimutatásunkban, az összehasonlításnál sem Egyházasdengeleg, sem pedig Szirák adatait nem értékeltük. 170