Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A falu nevéről és elnevezésének magyarázatairól

Hausel Sándor Héhalom község története 1683-ig A falu nevéről és elnevezésének magyarázatairól 1864-ben Pesty Frigyes országos méretű helynév-gyűjtésekor a héhalmiak a falu nevéről azt írták, hogy „...az írások szerint Héhalom; - valamint a helybeli, úgy az egész környékbeli köznép által Hihalomnak mondatik, a község nevének eredetéről semmit sem tudni".' Miután a falu nevének eredeti értelme az idők folyamán elhomályosult és feledésbe merült, ezért azután mióta csak igény támadt értelmezésére, - a 19. század első harmadától - azóta találhatunk erre kísérleteket: s mondhatjuk számos elképzelésre adott módot a szokatlan, s Magyarországon ma az egyetlen ilyen nevű falu. Halom végű település- és földrajzi név sok

2 van, de összetételként napjainkban Hé[Hi]halom csak Nógrádban található.

3 Egy, az 1980-as évek végén megjelent, Nógrád megye településeit bemutató könyvben az is benne foglaltatik, hogy Héhalom lakóit mennyire érdekli szülőfalujuk nevének az eredete jelentésének magyarázata: „A néveredet - Héhalom - mindig is foglalkoztatta az itt élőket, s ezért így magyarázzák a dolgot: alighanem az artézi források és feltehetően nem természetes, hanem emberi, állati erővel emelt, a talajból hirtelen kiugró, falu melletti domb nevének összevonásából keletkezett Héhalom elnevezése."

4 1 OSzK. Fol. Hung. 1114. sz. 2 Szolnok megyének csak a tiszántúli területén napjainkban 233 kunhalmot tartanak nyilván. A kunhalmok meghatározása Győrffy Istvántól származik: „olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű, kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terülnek el s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok őr- vagy határhalmok". TÓTH A., 1988. 349-410. p. 3 Hasonló nevü, de már nem élő földrajzi, illetőleg helységnévvel is mindössze néggyel találkoztam. Erdélyben 1296-ban volt egy „Heoholm" nevű település: KNIEZSA I., 1943. II. 255-256 p. Mint földrajzi név Veresegyház és Szada (Pest megye) 1430. évi határjárásakor fordul elő „Hewhalm" formában, „...majd a többi hegynél magasabb Hewhalm nevü hegyre jut a Babd völgy felett". BAKÁCS I., 1982. 403. p., de már Pesty gyűjtése idején (1864) nem ismerik: PESTY F., 1984b. 335-337. p. Ez utóbbi kettőt „hő-halom"-nak értelmezték a kutatók: MRT XIII/2. 559. p. A harmadik hasonló földrajzi név a Héhegy, az egyiket a Hont megyei Magyarádon jegyeztek fel a múlt században: PESTY F., 1984a 219-220. p., a másik Háromszékből ismert: PESTY F., 1888. 131. p., ezeknek viszont középkori megjelenésüket nem találtam. Talán idesorolható a Héjászoly földrajzi név Udvarhelyszékből: PESTY F., 1888. 131. p. Ezekről egyébként megjegyzik, hogy vápás és teknőalakú helyek. 4 T. PATAKI L„ [é.n.] 260. p. 15 *