Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Jobbágyiskola, jobbágyiskolázás az egyházi források tükrében

Istvánnak hívták, a tanítót pedig Molnár Istvánnak, aki beszélt magyarul, latinul és egy kicsit németül és szlávul is. Az összeírás adatatai szerint 13 éve volt a településen, az 1852/53-as tanévben 82 tanulója volt, akik közül 75 látogatta is az iskolát. Az iskolában tanították a hittanon kívül a szentek életét, a magyar nyelvet, és a számtant. Az iskola jó állapotban volt, a tanítónak is itt volt a lakása. Molnár Istvánról az összeírás megállapítja, hogy jóképességü egyén. 1770-ben az urbárium bevezetése után általában fél urbémyi telket kaptak a tanítók. Ez 1861-ben kb. 10 hold szántót és 2,5 hold rétet jelentett, s ez képezte a tanító, illetve kántortanító természetbeni jövedelmét.'

6

0 Végezetül egy pár számszerinti adatot tudunk közölni a tanulók számáról: 1865-ben 140-en, 1867-ben 117-en, 1869-ben pedig 95-en jártak az iskolába. i6o NML. IV. 151. 282/1863. 134