Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A paraszti gazdaságok eszköz- és állatállománya, a háztatás felszereltsége a hagyatéki leltárak alapján - Házak, bútorok, házi eszközök

a Harmos, a Kovács és a Szüts vezetéknevü családok gazdagabb tagjai, majd a Szita, mig az ellentétes oldalon a Miczki család telkei voltak találhatók. A később feltűnő Madlena dinasztia a Kállóra menő út mellett lakott. A templomtól kissé keletre a Mol­nár, a Turcsányi és a Nagy nevü családok telkei sorakoztak. A már a 18. század elejétől itt élő Farók és Szászi családok a falu legkeletibb részén bírtak telkeket. Természete­sen, mint a földesúrnak, az Esterházy családnak is voltak a falu központjában és az ah­hoz közel eső részeken házai, sőt itt állt a kocsmájuk is. A falu malma a Palotás felől jövő országút jobb oldalán volt, rögtön a helység ele­jén." 6 Végezetül nézzük meg, hogy a hagyatékokat lejegyzők milyen bútorokat, ruhane­müket és használati eszközöket találtak az egyes háztartásokban. Bár a leltárak a tel­kes jobbágyok gazdagabb rétegének vagyonáról készültek, mégis viszonylagos sze­génységről árulkodnak. Ez természetesen nem feltétlenjelenti azt, hogy az elhaltnak korábban is csak ilyen kevés ingósága volt. Valószínűleg arról lehet szó, hogy vagyon­tárgyaiknak egy részét már haláluk előtt szétosztották hátramaradó családtagjaik kö­zött. De lássuk a példákat. Öregebbik Szüts Antal bútor-hagyatéka egy asztal, két lóca, egy ágy és egy fogas volt, melyeknek értéke mindösszesen 3 pengőforintot tett ki. Ruhaneműi a leltár sze­rint egy 4 pengőforint értékű viselt bundából, pár új és egy avitt süvegből és három ga­tyából állt. Az előbbiek egy pengőforint 30 krajcárt, míg az utóbbi egy pengőforintot ért. A házi eszközök között tíz viseltes zsák, két viseltes ponyva, egy szádva, hozzáva­lókkal, két kicsi szuszék, egy vasfazék, egy tepsi, két pléh, három fazék, három lábos, öt tál, öt szakajtó, egy rossz teknő lábbal együtt, egy rosta, egy szita, egy dézsa, egy puttony, három vasvilla, egy lapát és egy csutora volt. Ezeknek összértéke 14 pengő­forintot és 30 krjacárt tett ki. (Természetesen azon lehet vitatkozni, hogy a lapát, vagy a vasvilla mennyiben házi eszköz. Lényegében ezen utóbbiakat csak az eredeti felso­rolás teljessége miatt közöljük.)" 7 Berecz István elhalt neje, Nagy Anna, egyáltalán nem hagyott bútort a hátramara­dottakra. A házi eszközök közül is csak az alábbiak lettek felsorolva a hagyatéki leltár­ban: egy ócska lúgozó kád, egy kopott rocska, faabroncscsal, egy 2/4 akós faab­roncsos fenyőfa dézsa, és a kender megmunkálásához használatos „Pacseska Héhöl" (gereben), és egy nagy fogazatú kopott „Héhöl". Ruhatárában két szoknya, egy ümög, egy mente, három kendő, két kötiny, egy alsószoknya, egy rékli, két lepedő és egy ágyterítő szerepelt, összesen nyolc pengőforint 16 krajcár értékben. " s A házi bútorokban a leggazdagabb felsorolást a 3/4 telkes özv. Szüts Antalné ha­gyatékában találtuk, akinek a kifejezetten lakberendezési tárgyai közül: egy 24 kraj­ii6 NML. XV. 1. ÁFTH iratok. Héhalom színes birtokvázlat 1867. Ii? NML. IV. 199. hagyaték S. 93. Iis Uo. B. 67. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom