Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom természetföldrajzi leírása

Szomszéd András Héhalom természetföldrajzi leírása Hchalom kisközség Nógrád vármegye volt Szécsényi járása délkeleti csücskében, a Bér- és Bujáki-patakok összefolyásától délre található. Északon Egyházasdengeleg és Palotás, keleten Zagyvaszántó, valamint Lőrinci, délen Nagykökényes, nyugaton pedig Erdőtarcsa községek határolják.' Radványi Ferenc, a megye egykori főjegyzője az alábbiakat jegyzi le Héhalomról a 18. század közepén: „Tágas kiterjedésű falu egy kies és kissé magasabb domb alján ... lakossága is sürü, ebből azt következtethetted, hogy szántóföldjei kövérek." Majd szinte sajnálkozva a falu lakóin, így folytatj a: „Erdei azonban nincsenek - és - a lakosság talán legerősebben az üdítő vizet és a forrást nélkülözi." A földrajzi elhelyezkedéséről - a tágabb környezetbe helyezve a települést - a következőket olvashatjuk a már említett szerzőnél: „- E megyének Hatvan környékén gyönyörű fekvésű területe és síksága: Hihalom, Kökényes, Palotás, Heréd, Lőrintzy, Jobbágyi határa, melyet innenis, túlnan is hegyek zárnak le, s e határ egy vidékhez sem hasonlítható még termékenység szempontjából sem, mert más vidékeknél kövérebb a földje: s ha kedvező idő járja egy esztendőn át, akkor a vidék lakossága mezőgazdasági munkája nyomán nem csekély áldást várhat."

2 A falu határának területe 2.923 katasztrális hold és 662 négyszögöl, melyből a szántók terjedelme 2.128 katasztrális hold és 513 négyszögöl az összterület 73%-a, a rétek nagysága 351 katasztrális hold (12%), az erdők területe mindössze 259 katasztrális hold az összterület alig 9%-a. Ugyancsak elenyésző a legelőterület, mindössze 54 katasztrális holddal. A hasznosítható területet a 49 katasztrális holdnyi szőlő területe zárja. A fennmaradt terület hasznavehetetlen.

3 A terület legmagasabb pontja 180,5 méterrel a falu fölött lévő Templom-domb, mely egy mesterségesen megemelt korai erődítményt hordoz a tetején.

4 A falu átlagos tengerszint feletti magassága 140 méter.

5 Legszabdaltabb része az Ebhát- és a Csapás-dülőktöl északnyugatra eső meredekebb partoldal a Bujáki-patak balpartján. A falu maga a Bujáki-patak balpartján a Bér-pataktól keltre épült fel. A település terjeszkedése után a Pajtamajor dűlőben épült fel az Újtelepi falurész, mely helyileg a 1 NML. XV. 1. ÁFTH iratok. Héhalom 1866. évi határleírása. 2 RADVÁNYI F., 1716. 76. p. 3 Művelési ágak. Buda, 1865. 4 Kubinyi Ferenc Múzeum régészeinek ásatásai 1994-ben. 5 Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal - OFTH - 307-314 Héhalom 1:10000 11