Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A paraszti gazdaságok eszköz- és állatállománya, a háztatás felszereltsége a hagyatéki leltárak alapján - A termelés eszközei
rel, száraz helyen kinyomtatták belőle a szemet, s a megmaradt szalmát télen, amikor az állatok kevésbé voltak igénybe véve, feletették velük. A búza és rozs betakarítása kaszával törtéhetett, mert az Alföld peremén nem sarlóztak. A levágott gabonát általában nők, leányok marokba szedték, majd több marok egyberakása után a férfiak kévébe kötötték, s csomóba vagy keresztbe rakták. Általában a csomó fele mennyiségű kévét tartalmazott, mint a kereszt. Héhalmon a kereszt volt divatba. 10 4 A kereszteket a dézsmálás után, melyet Mária Terézia urbáriuma után augusztus 20-ig be kellett fejezni, behordták a szérűre, fás vidékeken nagy pajtákba, s elkezdődhetett a cséplés, a már említett nyomtatással, esetleg kézi cséphadarók használatával, vagy ha zsúpot akartak nyerni tetőfedés céljából, akkor a rozs cséplése kézzel történt, kalászos részét ütögetve, hogy a szalmája ne törjön össze. A gabona tárolása történhetett vermekben, mint ahogy az 1738-as panaszban olvashatjuk, de a 19. században már ismerték a fából készült szuszéket is. Az eszközhasználatra az 1850-es évekből vannak adataink hagyatéki leltárakból. A paraszti gazdaságok eszköz- és állatállománya, a háztartás felszereltsége a hagyatéki leltárak alapján A termelés eszközei Berecz István fél telkes gazda hagytékába az alábbi mezőgazdaságban használt eszközöket jegyezték fel: egy ekét kopott vassal; egy vasas kocsit, minden hozzá tartozókkal; egy fejszét; két kopott kapát; két darab háromágú ócska favillát; öt lóra való szerszámot; három gyeplőt; négy ökörhöz való jármot, egy vasas tézslával; a gabona tárolására egy 20 kilás szuszéket; s valószínűleg a bor tárolására szolgált az egy darab két akós faabroncsos új, és az ugyancsak egy darab négy akós ócska hordó. Öregebbik Szűts Antal egész házhelyes gazdának, aki 1858 februárjában 58 éves korában hunyt el, hagyatékában az alább felsorolt gazdasági eszközök voltak: négy lóra való igen rossz szerszám; egy igen megviselt kocsi; egy igen rossz állapotban lévő ökrösszekér; két rossz eketaliga; két kasza, minden tartozékával; egy rossz fejsze; egy faragó balta; egy fúró és egy kézi vonó. Ezen kívül leltárba vettek még: egy darab egy akós rossz hordót, majd az alábbi házi eszközöket sorolták fel: egy rosta, egy szita, egy dézsa, egy puttony, három favilla és egy lapát. 10 6 Özvegy Szűts Antalné, született Végh Anna, 1856 májusában elhunyt 60 éves, 3/4 telkes jobbágy hagyatékában a következő mezőgazdasági eszközöket találták: négy 104 MOL. P. 1291 12 cs. Buják, Héhalom 1719-1744. los NML. IV. 199. hagyaték B. 67. 106 Uo. S. 93. 118
