Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)
mondván készek ezekre az hiteket is letenni, amit mondották, leíratván vélem azon fassiojokat, zsidó Szabónak admaualtam. Datum B. Gyarmath die 30. január 1752. Golenich István De mimódon vesztek öszve nem tudgyák és honnan kerekedett az veszekedések. Balassagyarmat lakossága az 1740-es évek végéig minden bizonnyal kétnyelvűségben élt: szlovák és magyar egyaránt használtatott, legalábbis erre utalnak a fennmaradt városi dokumentumok. (Érdemes itt megjegyezni, hogy 1787-ben Révai Gábor, a kékkői járás szolgabírója Balassagyarmat egyedüli divatozó nyelvének a szlávot nevezte meg, 8 az 1789-es egyházlátogatási jegyzőkönyv" kevert lakosságot, különböző népeket említ, de még Nemcova is csak szlovák lakosokról szól 1852-es leírásában). Mindenesetre tény, hogy még egy évszázaddal a nagy betelepülési hullám után is, 1860-ban Bodnár István, a város híres ügyvédje, a városi színház ügyében a hercegprímáshoz küldött levele elején azt írta, hogy szükséges előmozdítani a nevelésügyet és „...különösen pedig ezen vegyes elemű lakosságot a magyar nemzeti nyelv és szellem terjesztése által egyöntetűvé tenni, hogy Nógrád megyének méltó székhelyévé váljék. " 1 0 Az új betelepülők megérkezésével, elsősorban az 1750es évektől nemzetiségi, vallási, nyelvi sokféleség alakult ki, hiszen a szlovák, a magyar szó mellett, megjelent a német, a héber, a görög, a szerb és létezhetett, ha szűkebb körben is, a korszak hivatali nyelve, a latin. Ekkor teljesedik ki a 18. századi Balassagyarmat felekezeteinek száma négyre (római katolikus, evangélikus, zsidó, görögkeleti). Ez utóbbiakat a 18. századi hivatalos iratokban görög nem egyesülteknek nevezik, de a városi iratokban igen gyakran egyszerűen görögöknek. E kétféle elnevezés használata az egész 18-19. században élt, ezért az alább következő sorokban is így fog szerepelni. Az elnevezésük 1909-ben változott meg, ami egyben hűen kifejezi a görögkeleti közösség nemzetiségi viszonyaiban bekövetkezett változást. Az addigi hivatalos elnevezés: 'Balassagyarmati görög nem egyesült egyház' 1909 után 'Balassagyarmati görögkeleti szerb egyházközség' - re változott." A görögök megjelenésének pontos dátuma nem ismert. Az első, 1737ből származó boltleltár két gyarmati kereskedő áruit írta össze. 1 2 Az 1750. évi összeírástól azután folyamatosan jelen vannak a megyei és városi iratokban. Számuk 1750-ben 3 fő kereskedő. 1755-ben a római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv a pontos számukat nem őrizte meg, csupán megjegyzi általánosságban, hogy a lakosság száma a görögkeletieket és zsidókat kivéve 1478 lélek. Egy 1776 végén készített összeírás 1 3 szerint 9 családfővel összesen 55 7
