Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)
kereskedők és gazdagok. Bár mindegyikük beszél magyarul, szlovákul és esetleg németül is, egymás között csak szerbül beszélnek. Gyermekeiket is szerb nevelésben részesítik. Fiaik Pesten vagy Zomborban tanulják ki a kereskedő mesterséget. Karlovácra, Újvidékre és Pestre azok kerülnek a gyerekek közül, akiket iskoláztatni akarnak. Üzleteikben csak szerb segédeket tartanak . Házasságot semmiképpen sem kötnek idegennel, ebben vallásuk is akadályozza őket. " 7 6 Az árukereskedelem mellett kezdettől fogva tevékenységi körükbe tartozott a pénzkölcsönök nyújtása. Az, hogy hitelezői voltak a vármegyének és megyénk jelentős nemesi családjainak, régebbtől ismert. 7 7 De nemcsak kölcsönöket nyújtottak, hanem maguk is folyamodtak hitelhez; a római katolikus egyház elszámolásai között az 1760-as években két görög (Popovics és Kozma) neve tűnik fel, akik kamatot fizettek a kölcsönbe vett pénz után. 7 8 Ezen túi azonban van arra is adat, hogy pénzüket „ipari" vállalkozásba fektették, úgy tűnik főképpen olyanba, amely legfőbb kiskereskedelmi árucikkük, a szövet, pontosabban a színes szövet előállításával volt kapcsolatos. Hamuzsírégető „fabricák"-ról van szó, amelyek létrejöttét 1751-ben Herencsényben, Szécsénkén és (Szanda)váralján támogatták, társulva egy szentendrei göröggel, Stefanovics Margarétával. 7 9 A hamuzsír többek között a kék- és egyéb festékek, valamint a szappan készítésének korabeli igen fontos alapanyaga. Csorlonda Popovics Mihály, Marton Tódor hozott létre kompániát a fentidézett szentendrei göröggel. Hogy a hamuzsírt főképpen festék előállítására szánták, arra nézve jó forrásul szolgál Popovics levelének részlete: „...mivel pedigh a fabricájában levő Bódássa"" vagyis festéke (ti. Stefanovics Margarétának ) Nemes vármegye rendeléssibűl arestáltatott". A fenti vállalkozási formákon túl a 18. század 90-es éveitől a görögök működtették a balassagyarmati és a szakali (ma: Nógrádszakái) postaállomásokat. 1797-ben id. Popovics Mihály töltötte be a postamesteri tisztséget mindkét helységben (egyéb kereskedése nem volt), de 1798 és 1803 között szakali postamesteri hivatalt a szintén görögkeleti Skultari Mihály" 1 vette át. A haszon-, illetve alhaszonbérletek meglétére az 1850-es évektől vannak forrásaink. Elsősorban Bozda Mihály nevéhez fűződnek a sok rizikóval járó alhaszonbérleti ügyletek. 1788-tól (egyébként ettől az időponttól vált gyarmati lakossá, korábban Losoncon élt) bírta haszonbérben a divényi uradalomtól a Zöldfa vendéglőt (zum Grünen Baum), melyet tovább adott alhaszonbérletbe. 8 2 Ugyanakkor e vendégfogadó (Einkehrsgastwirtshaus) épületében lévő boltot ugyancsak további bérletbe kiadta 8 3 (1849-től e boltját 7 éven keresztül Kohn Lotti árendálta). 33
