Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 22. (Salgótarján, 1999)

VIII. Mezővárosok Nógrád megyében

Nyelvükre: 27 261 magyar, 9875 tót, 83 zsidó. Mezőváros: Fülek (Filek, Pilakowa) Magyar mezőváros Gömör vármegye szélén, egy igen kies vidéken: 1600 kath. lakos. Van itt egy ferenczi monostor és templom, melyet g. Koháry István alapított, s most is ezen szerzetesek teszik a plébániaszolgálatot. Földjei meglehetősek; szőlőhegye sovány, de aljában szép szilvások és gyümölcsösök vannak; különösen híres nagy, jóízű almája. Van itt továbbá savanyúvízforrás és kőbánya. Földesurai h. Coburg, b. Berthold, g. Czebrián. III. Szécsényi járás Van benne egy mezőváros, magyar. 73 falu, ú.m. 54 magyar, 8 tót, 7 magyar-tót, 4 tót-magyar. 48 népes puszta, melyből 44 magyar, 4 magyar-tót. Népessége: 58 718 lélek. Vallásokra: 48 429 kath., 8509 evang., 100 ref., 9 óhitű ,1671 zsidó. Nyelvökre: 50 212 magyar, 6816 tót, 9 görög. Mezővárosok: Szécsény Magyar mezőváros egy gyönyörű termékeny dombos rónaságon: 2489 kath., 43 evang., 8 óhitű, 564 zsidó lakossal. Ékesíti ezen várost a g. Forgács József két emeletű szép kastélya egy pompás ángolkerttel együtt, melyben sok különböző ritka bel- és külföldi növények, virágok, gyümölcsösök találtatnak, továbbá a ferencziek monostora (zárdája) és szentegyháza, több urasági épületek, és csinos magányos házak... Határja Szécsénynek igen áldott; így az Ipoly felé gazdag rétekkel, délre termékeny szántóföldekkel, majd szép makkos erdőségekkel és szőlőheggyel dicsekedhetik. Lakosai részint földmívelők, részint mesteremberek, és a város bírája régtől fogva hadnagy nevet visel. Síkon fekvő régi várának most csupán némely maradványait láthatni... 1705-ben itten gyűltek össze a dunamelléki confoederatus vármegyék, amikor II. Rákóczy Ferenczet Fejeknek választották.