Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 22. (Salgótarján, 1999)

III. Az országos összeírások

Nógrád megyei települések száma és nemzetiségi megoszlása 1772-ben A telepítések következtében a növekvő népesség etnikai összetétele mellett a lakosság vallási megoszlása is megváltozott. A nemzetiségi összetétel - a Lexikon Locorum alapján csak a községek és mezővárosok adatai ismertek - a következő képet mutatta: Járás mezőváros falu összesen magyar szlovák német Füleki j. 1 62 63 43 20 Losonci j. 3 51 54 8 45 1 Kékkői j. 3 63 66 28 35 3 Szécsényi j. 1 69 70 52 17 1 Járások ö. 8 245 253 131 117 5 10. A megye nemzetiségi és vallási megoszlása Fényes Elek munkájában Fényes Elek: Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben címet viselő, 1841-ben második kiadásban megjelent könyvében a megye nemzetiségi és vallási megoszlásáról az alábbiakat írta: Lakhelyek. Lakosok. 10 mezőváros, nevezetesen 5 magyar, 3 tót, 1 magyar-tót, 1 tót-magyar. 252 falu, t.i. 127 magyar, 96 tót, 2 német, 1 német-magyar, 15 magyar-tót, 11 tótmagyar. 120 népes puszta, ú. m. 100 magyar, 12 tót, 1 német, 6 magyar-tót, 1 tót-magyar . Népessége 181 726 lélek. Vallásukra: 122 731 római kat., 50 834 evangélikus, 4406 református, 60 óhitű (görög kat.), 3695 zsidó. A magyarok a délkeleti részét foglalták el a megyének, s a Medves-hegy körül sokan palócosan ejtik a szót...