Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1924. február 9. - A Vadász Szállóban újból megynyitották a több éve szünetelő Salgótarjáni Kaszinót, és dr. Róth Flóris bányaigazgatót választották elnöknek. A vezetőség további tagja lett: Herczegh József esperesplébános, dr. Zelenka Ottó járásbírósági elnök, dr. Farkas Béla járásbíró, igazgató, dr. Arday Dezső rendőrfogalmazó, háznagy, Lóser László tanító, pénztárnok, dr. Holcsek Béla ügyvédjelölt, jegyző, dr. Szalvendy Ödön ügyész, és Holcsek Antal könyvtárnok. 1924. február 22. - A képviselő-testület elfogadta a város szervezési szabályrendeletét. 1924. február 25. - A településen állomásozó 7. honvédzászlóalj lőtér céljára területet kért a várostól. 1924. február. - A kultuszminisztérium Szegedre helyezte át Korom György polgári iskolai tanítót, A Munka című újság felelős szerkesztőjét. 1924. március 2-3. - A városszabályozási terv előkészítésével kapcsolatban - Köntzey Ferenc meghívására Salgótarjánba tartózkodott Vargha László műszaki tanácsos, aki javasolta a vasút áthelyezését a Meszesaljai utca környékére, illetve a sínpálya 5 m-es felemelését. 1924. március 9. - A hatóság betiltotta a szociáldemokrata népgyűlést. 1924. április 1-7. - Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke lépéseket tett a palackgyár újbóli beindítása érdekében. 1924. április 4. - A képviselő-testület jóváhagyta a „Förster Kálmán Szegénysegélyező Alapítvány"-t, melynek alaptőkéje 50 millió korona volt és célja a tehetséges, de szegénysorsú diákok támogatása. 1924. május 2. - A katonai laktanyában megalakult Póka Dezső elnökletével a helyőrségi tiszti kaszinó. 1924. május 10. - Németh István püspök kimondta a salgótarjáni református fiókegyház anyaegyházzá való alakulását. 1924. május 15. - Horváth Géza Hirsch-gyári gondnok kijelentette, hogy hajlandó területet biztosítani a felállítandó 3-as számú óvoda részére.