Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1912. július 28. - Az evangélikus templomban ünnepélyesen beiktatták Jeszenszky Károlyt, az új lelkészt. 1912. augusztus 13. - A képviselő-testület elfogadta a nagyközség módosított szervezeti szabályrendeletét. 1912. augusztus. - A nagyközség megvásárolta az új vágóhíd részére a vasútállomás és a vasöntöde közötti területrészt. 1912. október 6. - A Fő téri vasútállomás építésének elhúzódása miatt ideiglenes jelleggel átadták a Vadász Szálló előtt felállított megállót. Ez alkalomból ünnepi ülést tartott a képviselő-testület. 1912. október 13. - Elhunyt Szilárdy Ödön udvari tanácsos, képviselő-testületi tag, földbirtokos. 1912. december 4. - A főszolgabíró megtiltotta, hogy az országos és a heti vásárokon az állatokat a település központjában lévő vásártérre hajtsák. A képviselő-testület kérte hogy amíg megfelelő állatvásárteret talál, vonják vissza a korlátozást. - A képviselő-testület utasította Pósa István főjegyzőt, hogy készítse el a Salgótarján rendezett tanácsú várossá történő átalakulására vonatkozó előterjesztést. - Salgótarján Fő tér elnevezést kapta az épülő új belközségi vasútállomás. 1912 folyamán. - Megkezdődik a Fő téri vasútállomás építése. - Szilárdy István elnöklete alatt megalakult a Salgótarjáni Polgári Kaszinó, mely a Vadász Szállodában tartotta összejöveteleit. - Felépült a 33 méter magas, 200 méter hosszú somlyói vasbetonhíd, mely a Somlyóhegyen meginduló bányászkodás szállítási problámáit volt hivatva megoldani. Elkészültével fejezte be működését az ideiglenes lóvontatású vasút. 1913. január 7. - A főjegyző előterjesztette a település nyugati, ún. vízen túli részének utcarendezési tervét. A területen feküdt a vásártér, Luby István kertészkertje és a bolgárföld. Az elképzelés szerint a bolgárföld felső részén, a vasúti hídnál, a Tarján-patakot új mederbe terelnék és a vágóhíd előtti régi patakmedret befednék. 1913. február 12. - A képviselő-testület felterjesztette a megyei törvényhatósági bizottsághoz a rendezett tanácsú városi cím elnyerésére vonatkozó kérelmét. Az indoklásban szerepelt a lakosság növekvő száma, a községi közigazgatás ellehetetlenülése, és a település európai hírű ipara.