Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)
1908. április 3. - Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak a polgári iskola ügyében. Wabrosch Béla kifejtette, hogy az 1899-ben megvásárolt építési telek alkalmatlan az iskola elhelyezésére, mert házak közé van szorítva és a nagyforgalmú országút mellett fekszik. Gerő Nándor szerint a bánya által felajánlott terület biztonságos, már 1883-ban befejezték a terület kiaknázását. Ezek után a képviselő-testület elfogadta az SKB Rt. építési telkét. 1908. április 9. - A főszolgabíró betiltotta a Népszava utcai árusítását a településen. 1908. április 16. - A képviselő-testület kérte a tanfelügyelőt, hogy fogadja el és támogassa a polgári iskola új építési telkére hozott testületi döntést. 1908. április 28. - A képviselő-testület névszerinti szavazás után úgy döntött, hogy a községi vagyont felefele arányban helyezi el a Salgótarjáni Takarékpénztár Részvénytársaságnál, és a nemrég alakult Salgótarjáni Népbanknál. A határozat megszületését éles vita előzte meg. Frank Dezső takarékpénztári ügyész kijelentette, hogy még nem ismertek a Népbank mérlegei, gazdasági mutatói, ami nagy bizonytalanságot jelent a befektetőknek. Erre reagálva dr. Pollatsek Ármin kifejtette, hogy^iég garanciát jelent az a tény, hogy az addig jegyzett részvények és befizetések elérték a 100 ezer koronát. 1908. június 9. - A képviselő-testület módosította korábbi döntését a polgári iskola építési telkére vonatkozólag. Miután eltérő vélemények fogalmazódtak meg, arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az építési telek kiválasztására egy minisztériumi szakértőt kérnek fel. - Szilárdy Ödön indítványozta, hogy a nagyközség kezdeményezze Salgótarján rendezett tanácsú várossá alakulását. 1908. június 10. - Ismét megjelent a Salgótarján és Vidéke című újság, amely a Salgótarjáni Polgári Kör szépirodalmi és közgazdasági hetilapja volt. Felelős szerkesztője dr. Cziegler Jakab lett. 1908. június 26. - Megválasztották a rendezett tanácsú várossá alakulás előterjesztését kidolgozó bizottságot, melynek tagja volt Bőhm D. Ignác, Faragó Gyula, Frank Dezső, Gerő Nándor, Jónásch Antal, dr. Pollatsek Ármin, Szilárdy Ödön, Tóth Gyula és Weinberger Soma. 1908. augusztus 6. - A képviselő-testület ingyen átadta az államnak a polgári iskola építése céljából még 1899-ben megvásárolt területet. 1908. szeptember 1. - Állami kezelésbe került a polgári iskola.