Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1908. április 3. - Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak a polgári iskola ügyében. Wabrosch Béla kifejtette, hogy az 1899-ben megvásárolt építési telek alkalmatlan az iskola elhelyezésé­re, mert házak közé van szorítva és a nagyforgalmú országút mellett fekszik. Gerő Nán­dor szerint a bánya által felajánlott terület biztonságos, már 1883-ban befejezték a terü­let kiaknázását. Ezek után a képviselő-testület elfogadta az SKB Rt. építési telkét. 1908. április 9. - A főszolgabíró betiltotta a Népszava utcai árusítását a településen. 1908. április 16. - A képviselő-testület kérte a tanfelügyelőt, hogy fogadja el és támogassa a polgári iskola új építési telkére hozott testületi döntést. 1908. április 28. - A képviselő-testület névszerinti szavazás után úgy döntött, hogy a községi vagyont fele­fele arányban helyezi el a Salgótarjáni Takarékpénztár Részvénytársaságnál, és a nem­rég alakult Salgótarjáni Népbanknál. A határozat megszületését éles vita előzte meg. Frank Dezső takarékpénztári ügyész kijelentette, hogy még nem ismertek a Népbank mérlegei, gazdasági mutatói, ami nagy bizonytalanságot jelent a befektetőknek. Erre re­agálva dr. Pollatsek Ármin kifejtette, hogy^iég garanciát jelent az a tény, hogy az addig jegyzett részvények és befizetések elérték a 100 ezer koronát. 1908. június 9. - A képviselő-testület módosította korábbi döntését a polgári iskola építési telkére vonat­kozólag. Miután eltérő vélemények fogalmazódtak meg, arra az álláspontra helyezked­tek, hogy az építési telek kiválasztására egy minisztériumi szakértőt kérnek fel. - Szilárdy Ödön indítványozta, hogy a nagyközség kezdeményezze Salgótarján rendezett tanácsú várossá alakulását. 1908. június 10. - Ismét megjelent a Salgótarján és Vidéke című újság, amely a Salgótarjáni Polgári Kör szépirodalmi és közgazdasági hetilapja volt. Felelős szerkesztője dr. Cziegler Jakab lett. 1908. június 26. - Megválasztották a rendezett tanácsú várossá alakulás előterjesztését kidolgozó bizottsá­got, melynek tagja volt Bőhm D. Ignác, Faragó Gyula, Frank Dezső, Gerő Nándor, Jó­násch Antal, dr. Pollatsek Ármin, Szilárdy Ödön, Tóth Gyula és Weinberger Soma. 1908. augusztus 6. - A képviselő-testület ingyen átadta az államnak a polgári iskola építése céljából még 1899-ben megvásárolt területet. 1908. szeptember 1. - Állami kezelésbe került a polgári iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom