Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1904. október 9. - Körey Dániel kezdeményezésére nagygyűlést tartottak az ipartestületi otthonban a belterületi vasútállomás létesítésének ügyében. Szilárdy Ödön elnöklete alatt 15 fős testületet választottak a lakosság ezirányú érdekképviseletére. 1904. október 21. - Nyugalomba vonult Martonfalvy Gyula főszolgabíró. 1904. október 23. - Török Sándor a Salgótarjáni Lapok hasábján egy községi kaszinó létesítését szorgalmazta. 1904. november 31. - A képviselő-testület határozatot hozott a polgári iskolába járó szegény sorsú tanulók tandíjmentességéről. - A képviselő-testület 6000 koronás támogatást nyújtott a római katolikus iskolának, mert az vallásfelekezetre való tekintet nélkül vállalta a 250 be iskolázatlan tanköteles oktatását. 1904. november. - Az uralkodó udvari tanácsosi címmel tüntette ki Szilárdy Ödönt. 1904. december 3. - A községháza nagytermében ünnepélyesen beiktatták Szakáll Ferenc főszolgabírót. 1904. december 10. - Az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. igazgatósága a pénzügyi nehézségek miatt még az 1890-es évek második felében elhatározta a salgótarjáni gyár önálló részvénytársasággá alakítását. Ennek alapján került sor a fenti napon 900 ezer korona alaptőkével a Salgótarjáni Palackgyár Rt. alakuló ülésére. A társaság első igazgatósági elnöke Weiss Fülöp, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke lett. 1904. december 20. - Megalakult a József Asztaltársaság. Elnöke Rákos Gyula lett. 1904 folyamán. - A helyi pedagógusok követelték a hitfelekezeti és a magániskolák államosítását, illetve az általános tandíjmentesség bevezetését. - Az acélgyárból Ózdra telepítették át a nehézkohászatot. - Megalakult az SZDP helyi szervezete. 1905. január 4. - A Vadász Szállóban tartotta alakuló ülését a füleki választókerület szabadelvű pártja. Az elnöklő Szilárdy Ödön jelenlétében ifj. dr. Chorin Ferencet jelölték képviselőnek. 55 0