Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1898 február eleje. - A tanítótársadalom középiskola felállítását kérte a képviselő-testülettől. 1898. február 25. - A kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a Pálfalva és Salgótarján között felépítendő keskenynyomtávú villamos bányavasút létesítését. 1898. március 5. - Jóváhagyták a Salgótarjáni Dalkör alapszabályát. 1898. március 15. - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját ünnepelte a település. Kovács Nándor prépost tartott megemlékezést, az utcákat kivilágították és Szilárdy Ödön indítványára élelmiszereket osztottak ki a szegényebb rétegeknek. 1898. március 30. - A képviselő-testület elutasította Okolicsányi Lajos helyettes bíró, községi kórház építésére vonatkozó indítványát. - Deutschberger Mór és társai kérvényezték, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a füleki járásbíróság Salgótarjánba helyezésének kérdésében. A testület támogatta a kérvényt és a kormánnyal való tárgyalás érdekében Barella Henrik nagyközségi bíró vezetésével küldöttséget hoztak létre. Külön felkérték Szilárdy Ödönt is, hogy kapcsolatain keresztül szerezzen az ügynek támogatást. 1898. május 27. - A törvényhatósági bizottság jóváhagyta a módosított nagyközségi szervezeti szabályrendeletet. 1898. május 31. - Szilárdy Ödön tájékoztatta a képviselőket, hogy az igazságügyminiszter támogatja a füleki járásbírósági hivatal Salgótarjánba helyezését. 1898. június 13. - A gyártmányszerkezet módosulása következtében, Rosenthal Hermann kezdeményezésére Budapest székhellyel megalakult a Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Részvénytársulat. Tulajdonukba került a salgótarjáni gépgyár. 1898. június 28. - A képviselő-testület előterjesztést hallgatott meg a polgári iskola létesítésére vonatkozólag. A feladattal megbízott vegyesbizottság szerint az intézmény beindulására minden feltétel adott, hiszen az 1868. évi XXXVIII. tc. szerint minden olyan településen felsőbb népiskolát vagy polgári iskolát kell létesíteni, ahol a lakosságszám eléri az 5000 főt. Mivel azonban a beruházás meghaladta a település anyagi lehetőségét (50000 forint), úgy döntöttek, hogy csak bérházban indítják meg, egyenlőre 2-2 fiú és lány osztállyal a köz-