Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

Kr. e. 2500 körül. - A mai Salgótarján terülelén a rézkor idején, a bádeni kultúrához tartozó népcsoport élt, amely már állattenyésztéssel foglalkozott. Kr. e. 1800-1500 körül. - A feltárt bronzkori leletek alapján ismeretes, hogy a vidéken telepedtek le a hatvani, pilinyi és a gávai kultúra hordozói. Kr. e. 750-200 körül. - A vaskor népei közül a preszkiták és a szkíták lettek a vidék urai. Kr. u, I-II. század. - Kelta és szarmata törzsek telepedtek le a mai város területén. IV-V. század. - A szarmaták uralmát a hunok váltották fel. VI-VIII. század. - Az avarok kezén volt a település mai területe. X. század első harmada. - A Duna két partján megtelepülő Tarján-törzs egyik csoportját a belső gyepüvonal védelmére telepítették le a környékre. 1241-1242 folyamán. - A tatárjárás következtében a falu elpusztult. Érdekesség, hogy a Karancs Szálló építése során előkerült egy kút, amelyben a XIII. század elején készült korsók, fejszék mellett levágott emberi koponyákat is találtak. 1246. január 10. - Okleveles említés szerint a település Tarian névalakban fordul elő. Birtokosa Illés fia Péter volt. (Napjainkban általánosan elfogadott nézet, hogy ez a település első okleveles előfordulása. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyes kutatók szerint már 1227-ben szerepel a település abban az összefüggésben, hogy a Kacsics nemzetség Tarjáni ága az 1227-ben Tarjánban birtokos Illéstől származott.) 1262 folyamán. - Andreas de Balon volt a falu első névszerint ismert plébánosa. 1327. június 5. - A budai káptalan beiktatási jelentése alapján a település Salgay Miklós fiának, Salgay Illésnek lett a tulajdona.