1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Nagybárkány - Nagybátony

ről. Tanyai azonnal értesítette Mrázik Ferenc üzemi párttitkárt, és a kiszálló délutános, illetve a beszálló éjjeles dolgozóknak Jakab tájékoztatója alapján eligazítást tartottak. október 24: - Párthű dolgozókkal erősítették meg a helyi rendőrséget, majd a bányaüzem dolgozóiból egy kb. 40 fős csoportot szerveztek, akikkel a megyei pártbizottságtól kapott busszal másnap Balassagyamatra mentek. - A Nagybátonyi Szénszállító- és Szolgáltató Vállalatnál is megszervezték a párthű munkásokból az üzem védelmére az őrséget. Ennek parancsnokává Máté Mihályt jelölték ki. október 27: - A forradalom a településen azzal vette kezdetét, hogy a szolgáltató vállalatnál Majoros József üzemi bizottság elnök összehívta a dolgozókat, hogy a szakszervezeti központ utasításának megfelelően megválasszák az ideiglenes munkástanácsot. Majoros egy előre elkészített névsort terjesztett a jelenlévők elé, azonban Jecsmenik Andor és Szabó Ervin javaslatára ezt a listát nem szavazták meg, hanem új személyeket jelöltek, s ezek közül választották meg a 64 tagú munkástanácsot, majd ezek maguk közül a 11 fős igazgatótanácsot. Név szerint csak ezen utóbbiak közül ismerünk 9-et. Az elnök Szabó Ervint, az elnökhelyettes Jecsmenik Andort és a tagok közül Bogyai Vilmost, Budavári Lászlót, Fritsch Istvánt, Ludvig Árpádot, Rusznyák Kálmánt, Sári Istvánt és Szlobodnyik Sándort. (Szabó Ervin főleg a politikai jellegű ügyeket intézte, míg Jecsmenik Andor egyik legfontosabb feladata a fegyveres alakulatok tevékenységének koordinálása lett.) - A Tiribesi Bányaüzemnél is megalakult a 17 fős munkástanács és a 7 tagú igazgatótanács a bányász dolgozók szakszervezete területi szövetsége utasítására. (Van olyan adat is, amely szerint az alakulásra csak 30-án került sor.) A munkástanács elnöke Mákos Dezső lett. Az igazgatótanács tagjai közül Bakos Pétert és Kelemen Károlyt ismerjük név szerint. (A munkástanács lényeges tevékenységet nem fejtett ki, mert az ott dolgozók nagy része távol lakott a bányától.) - Késő délután a szolgáltatótól egy 5 fős küldöttség utazott a megyeszékhelyre, hogy érdeklődjenek a rendőrségen állítólag fogva tartottak felől, illetve követeljék kiszabadításukat. A küldöttségnek általunk ismert tagja volt Bogyai Vilmos, Jecsmenik Andor és Szabó Ervin. Mivel Salgótarjánban akkor már a második tüntetés zajlott, s Szabóék megtudták, hogy az egyetlen politikai foglyot délelőtt szabadon engedte a rendőrség, csatlakoztak a tüntetőkhöz. Itt egy rádiós kocsi mikrofonján keresztül Jecsmenik és Szabó szólt a tömeghez, majd Szabó kérte, hogy a jelenlévők menjenek ki Nagybátonyba és rázzák fel „álmaikból" a lakosságot. Három vagy négy busznyi tömeg ki is ment. Amikor a nagybátonyi rendőrség elé értek, valaki rálőtt a rendőrség épületére, mire a rendőrök viszonozták a lövéseket. Az egyik buszt két találat érte, de senki sem sérült meg. (Más vélemény szerint a lövöldözés csak azután történt, hogy a salgótarjániak hazafelé tartottak.) Ezt követően a salgótarjániak énekelve és jelszavakat kiabálva felvonultak a bányaváros főutcáján, majd innen egy csoport átment a faluba is. A demonstrációhoz a nagybátonyiak közül is többen csatlakoztak. (A szovjet emlékművet nem ekkor rongálták meg, hanem éjjel, egy kb. 20 főből álló csoport.) 98