1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Kisterenye

valja el a Szózatot. A tanárok a gyűlésre magukkal vitték a 7. és a 8. osztályos tanulókat is. Itt a vasutasok egy 8 fős forradalmi testületet választottak, melynek Fekécs Sándor lett az elnöke. Tagjai közül azonban egyedül csak Szeberényi Andrást ismerjük név szerint. Ezt követően különösen Bibók János, Fekécs Sándor, Osgyán Dávid és Varga Gábor vasutasok kezdeményezésére a jelenlévők előbb az iskola, majd a posta elé vonultak, ahol gyűlést tartottak, majd az időközben megszaporodott tömeg megkezdte a felvonulást a faluban. A résztvevők közül többen harsogták, hogy: „Kossuth címer magyar haza, te meg ruszki eredj haza", illetve „Ruszki, mars ki!". Valószínűleg ezután került sor a temetőben a szovjet síremlék megrongálására, illetve a Népkert főbejáratánál lévő vörös csillag leverésére. (A Sztálin szobrot is ledöntötték a faluban, de ebben állítólag kisterenyeiek nem vettek részt, hanem gépkocsival érkező ózdiaknak, vagy miskolciaknak tulajdonítható annak eltávolítása.) - A „felsőbb szervek... sürgetésére" a Kisterenyei Bányaüzemben mintegy 5-600 dolgozó választotta meg Kiss Lajos javaslatára nyíltan, kézfelnyújtással a kb. 48 fős munkástanácsot, majd ezt követően megválasztották maguk közül egy 5 és 11 fő közötti igazgatótanácsot. (Egyes források az alakulást 28-ára teszik.) A munkástanács elnöke Angyal Jenő lett, míg a munkástanács tagjai közé többek között Gaál Lajost, Győri Lászlót és Filep Lajost választották be. A munkástanács felállította a saját nemzetőrségét is, melynek parancsnoka Páles József MDP-tag, helyettese pedig Győri László lett. október 30: - Megalakult a gépállomáson a munkástanács, amely titkárának Bátki Lászlót választotta, ugyanakkor az új testület az addigi igazgatót, a főgépészt, a főkönyvelőt és a műhelyvezetőt felfüggesztette állásából. - Angyal Jenő a munkástanács elnökeként a kisterenyeieket, Godó Béla vájárként az újlaki bányászokat képviselte a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén. Mindkettőt beválasztották a megye 53 fős új irányító testületébe. október 31: - Szeberényi ökrös István tanácselnök - egyeztetve a pártbizottsággal - dobszó útján forradalmi tanácsválasztásra hívta a falu lakosságát. A moziban több száz fő jelent meg. A gyűlést a HNF helyi szervezetének elnöke, a kisterenyei állomás főnöke nyitotta meg, majd Fenyvesi József igazgató-tanító elszavalta a Nemzeti dalt, illetve fellépett Veres Éva tanárnő is. Majd Szilágyi Tibor József beszélt a fővárosi eseményekről. Ezután vette kezdetét a forradalmi tanács megválasztása. Négy párt - az FKgP, az SZDP, a Parasztpárt és az MDP - 12-12 jelöltjét választották be a tanácsba. (Az MDP által delegálni kívánt személyekkel szembe azonban komoly kifogások merültek fel, s a jelenlévők végül csak az olyan kommunisták jelölését támogatták, akik nem járatták le magukat.) Az így megválasztott kb. 48 tagú forradalmi bizottság már a községházán a maga soraiból megalakította az elnökséget. Nyitrai János (FKgP) lett az elnök, a másik három párt pedig egy-egy elnökhelyettest adott. Id. Kulcsár Ferenc az SZDP, Szeberényi ökrös István az MDP színeit képviselve lett elnökhelyettes. (A parasztpárti elnökhelyettes nevét a források nem említik.) A forradalmi bizottság többi tagja közül csak Heisz Györgyöt (FKgP), Huszár Károlyt (MDP), Kelemen Károly (SZDP), Né79