1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Salgótarján

Tóth Mihály: Tótkomlóson született 1927. december 2-án. Anyja neve Lestyán Anna. Az elemi iskola után bojtárként dolgozott. 1952-es leszerelését követően sofőrként a miskolci TEFU vállalatnál helyezkedett el. 1953 és 1954 között a Mátravidéki Fémművek kovácsa, majd 1954-től a salgótarjáni MÁVAUT gépkocsivezetője lett. Az MDP-nek 1955-ig volt a tagja. A forradalom idején jelentős szerepet játszott a salgótarjáni szobordöntésnél. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. január 27-én 1 év felfüggesztett börtönbüntetésre és 2500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Trezsnyik Ferenc: 1906. május 10-én született Salgótarjánban. Anyja neve Vincze Teréz. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása dróthúzó. A bányánál kezdett el dolgozni, majd 1927 és 1944 között az Acélárugyárban vállalt munkát, ahol 1943-ban belépett a nyilaskeresztes pártba, s annak 8 hónapig egyszerű tagja lett. (E miatt 1945-ben kb. 5 hónapig vizsgálati fogságban volt.) 1944-ben bevonult katonának. 1945 és 1947 között Budapesten vállat munkát. Innen visszajött a városba és 1951-ig fuvarozással foglalkozott. Ekkortól ismét az Acélárugyárban dolgozott. A forradalom alatt tagja lett az üzem munkástanácsának, sőt annak előbb elnökhelyettesévé, majd titkára választották. (Van olyan adat, mely szerint mint a munkástanács elnökhelyettese, az igazgatótanács elnöke volt.) Fő feladata a testület döntéseinek továbbítása volt a dolgozók felé. Ezért 1956. december 20-a és 1957. június 28-a között közbiztonsági őrizetben, majd 1957. június 4-től előzetes letartóztatásban volt. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. november 18-án 5 év börtönre, mint főbüntetésre, mellékbüntetésként pedig egyes jogai gyakorlásának 10 évi megvonására és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság a börtönbüntetést és a jogai korlátozását 2-2 évre mérsékelte, míg a vagyonelkobzás mértékén nem változtatott. Varga Ferenc: Sopronban született 1930. június 24-én. Anyja neve Horváth Rozália. A forradalom alatt tagja volt a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat nemzetőrségének. Nem indult ellene eljárás. Varga Gyula: Iparoscsaládba született Salgótarjánban 1926. december 19-én. Anyja neve Herczeg Júlia, foglalkozása kalkulátor. A forradalom idején tagja volt a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat nemzetőrségének. Nem indult ellene eljárás. Vies Antal: 1938. április 22-én született Salgótarjánban. Anyja neve Szlivka Mária, iskolai végzettsége 8 általános. A forradalom alatt jelentkezett az acélárugyári ún. HadadyHargitai féle fegyveres csoportba. Januárban tudomást szerzett a gyárban elrejtett fegyverekről, illetve részt vett azok biztonságos helyre szállításában. Ezért 1957. április 14-én letartóztatták és a Budapesti Katonai Bíróság elé állították, de ügyét társaiétól eltérően a Balassagyarmati Megyei Bírósághoz tették át, s itt 1957. szeptember 4-én jogerősen 3 év és 6 hónapi börtönre, mint főbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától való 5 évi eltiltásra és 500 Ft értékű vagyona elkobzására ítélték. Vincze György: Recsken született 1923. december 15-én. Anyja neve Pozics Teréz, iskolai végzettsége felsőkereskedelmi érettségi. 1947-től dolgozott a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél mint főkönyvelő. 1956 elején racionalizálás következtében napszámosként a tröszti fatelepre került. A forradalom idején tagja lett a vállalat hivatali munkástanácsá62