1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Salgótarján

5 év börtönbüntetésre, 10 év részleges jogvesztésre és 1000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. Bajtai Jenő: Köpcsényben született értelmiségi családba 1911. június 4-én (apja községi jegyző volt). Anyja neve Káringer Teréz, iskolai végzettsége érettségi, szakképesítése közigazgatási tanfolyam. 1932-től több dunántúli településen szolgált a közigazgatásban, majd többször behívták katonának. 1944 végétől 1948 májusáig szovjet hadifogságban volt. 1948 novemberében került Nógrádba, s a megye főjegyzője lett. A tanácsrendszer bevezetése után a megyei igazgatási osztály vezetőjévé nevezték ki. A forradalom alatt tagja lett a megyei tanács munkástanának, majd beválasztották a megyei nemzeti bizottságba és annak elnökségébe is. Itt a közigazgatás felügyeletével és az adminisztráció irányításával bízták meg. Tagja volt annak a három fős delegációnak, amely Rétságról 16 fő katonát és 20 fegyvert hozott az itteni fegyveres egységek megerősítésére, mivel elterjedt a hír, hogy a Karancs-hegységben gyülekeznek a régi rend hívei. November 4-e után visszavonult az aktív forradalmi tevékenységtől. 1957. április 27-én tartóztatták le, s 1957. október 14-én a Balassagyarmati Megyei Bíróság első fokon 1 év börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és mellékbüntetésként 500 Ft pénzbírságra ítélte, de a börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Balázs László: Salgótarjánban született 1912. október 20-án. Anyja neve Berta Róza. Foglalkozása festő. Középiskolai tanulmányait Salgótarjánban és Budapesten végezte. 1934-ben bevonult a salgótarjáni 7. kerékpáros zászlóaljhoz. 1936-ban szerelt le. 1939-ben ismét katona, majd 1945-ben Németországban szovjet hadifogságba került. Hazatérése után a balatonlellei MAORT-nál vállalt munkát. 1953-ban festő iparengedélyt váltott ki, és 1955-tól a salgótarjáni Lakáskarbantartó Szövetkezet festőjeként dolgozott. A forradalom alatt tagja lett a szövetkezet munkástanácsának és a Salgótarjáni Városi Nemzeti Bizottmánynak. 1957. január 29-én tartóztatták le. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. április 13-án kelt ítéletében 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év részleges jogvesztésre és 1000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. Baróthy István: Dunavecsén született 1918. április 21-én. Apja vasúti kalauzként dolgozott. Anyja neve Dani Julianna. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten és Pápán végezte. Iskolái után vasúti napszámosként dolgozott, majd a frontra került, ahol parancsmegtagadás miatt a katonai bíróság 20 hónap börtönre ítélte. A háború után a MÁV-nál helyezkedett el és 1956-ban annak salgótarjáni állomásán dolgozott. 1946-1948 között SZDP tag, majd az egyesülést követően lépett át az MDP-be. A forradalom idején tagja lett a MÁVállomás munkástanácsának és a megyei nemzeti bizottságnak. Tevékenységéért 1957. július 24-én vették őrizetbe. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. október 28-án 1 év és 6 hónap börtönre, 3 év részleges jogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 7-én kelt másodfokú ítéletével börtönbüntetését és részleges jogvesztését l-l évre szállította le. Barthó László: 1914. január 9-én született Salgótarjánban értelmiségi családba (apja az Acélárugyári iskolában volt tanár). Anyja neve Geitner Sarolta, iskolai végzettsége katonai akadémia. Részt vett a II. világháborúban Legmagasabb rendfokozata százados 1945 má44