1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Salgótarján

(MAV) és a bányatröszt képviseletében Bogyai Vilmos (Nagybátony), Gaál Lajos (Kisterenye), Kollár Ernő (Mátranovák), Szabó Ervin, Szabó Lajos, Szádvári Béla (Szorospatak). A képviselők határozatban fogalmazták meg a legfontosabb feladatokat. Ezek: érdekegyeztetés a bérezések ügyében, a megye politikai-gazdasági irányvonalának kidolgozása, a tanácsi szakigazgatási szervek működésének ellenőrzése, kapcsolattartás és tárgyalás a kormánnyal, a kormányösszekötőkkel, szoros együttműködés a megyei nemzeti bizottsággal stb. Tehát a munkástanács feladata a megye üzemeinek az érdekképviselete. A megyei nemzeti bizottság hatásköre ezzel egyidőben leszűkült. Annak meghatározó vezetői, dr. Garamvölgyi Antal, Lénárt Andor és Mlinarik István azonban továbbra is fontos szerepet töltött be, ugyanis a munkástanács elvi irányítását ők látták el. - Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ahol azonosultak a Kádár-kormány célkitűzéseivel. A tagok beszámoltak az október 23-a utáni tevékenységükről, majd jóváhagyták Laukó György vb-elnök forradalom alatti szerepét. Kijelentették, hogy „A Végrehajtó Bizottságnak a hibák ellenére is van erkölcsi alapja ahhoz, hogy az állami élet helyi irányítását továbbra is végezze, mivel a Végrehajtó bizottságok hazánkban is a legdemokratikusabban, titkosan választott szervek, amelyek a munkás, paraszt, értelmiségi dolgozókból tevődnek össze." - Megalakult az MSZMP Salgótarjáni járás Ideiglenes Intézőbizottsága, melynek tagja volt Bernáth Rezső, Csinesik István, Francia József, Herencsényi József, Horváth József, Kovács József és Máté János. - A városi nemzeti bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottsága, az MSZMP Megyei Intézőbizottságának javaslatára felmentette vb-elnöki tisztségéből Galajda Jánost és helyére Zavilla Viktor építőipari vállalati dolgozót, a városi forradalmi bizottmány elnökét választotta meg. - Az acélárugyári munkástanács új elnökséget választott. Elnök: Ampli István, helyettese: Váraljai László, aki egyúttal az igazgatótanács elnöke is volt, titkár: Trezsnyik Ferenc, az igazgatótanács titkára a korábbi munkástanácsi elnök, dr. Magos Béla lett. - Megválasztották a 33. sz. AKÖV végleges munkástanácsát. Elnök lett Demény Mihály, helyettes Pintér Imre, titkár dr. Horváth Péter. Tagjai: Bartha Viktor, Berente László, Csolák Miklós, Dancsák János, Dudás Benjámin, Erdélyi István, Gáspár György, Gyarmati Antal, István Lajos, Képes József, Killián Ferenc, Kosztandi Ferenc, Kőpataki Lajos, Kövér Mihály, Monostori László, Nagy Sándor, Prohászka Ottokár, Régi Ferenc, Szpisák Gyula, Tarkányi László, Téglás Jenő, Toldi Istvánné, Tósoki Győző, Tóth István, Varga Gyula, Váróczy Ferenc, Vincze András és Zentai Antal. november 22: - Nógrád megye dolgozóinak lapjaként jelent meg a Nógrádi Népújság első száma, melynek szerkesztője Laukó György volt. Ebben közölték a szerkesztő nyilatkozatát a tanácsok és a forradalmi bizottságok kapcsolatáról és a kormányprogramról. Laukó kijelentette, hogy a „... helyi néphatalmi és igazgatási szervek a tanácsok végrehajtó bizottságai. A forradalmi bizottságok politikai tanácsadó testületként működnek tovább, tehát irányító- és intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek. " - Az acélárugyári munkástanács határozata alapján dr. Horváth Gyula lett a Tarjáni Acél című gyári újság szerkesztője. 34