1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Szécsényi járás - Szécsény
a „csóré" jut. A forradalom alatti tevékenységéért közbiztonsági őrizetbe vették, majd ezt követően rendőri felügyelet alá helyezték. Mravcsik József: 1909. március 16-án született Palotáson értelmiségi »családból. (Apja tanító volt.) Anyja neve Neszméri Mária. 1928-ban érettségizett a gyöngyösi reálgimnáziumban. Azért, hogy felvegyék az egyemre, sorkötelezettsége előtt két évvel - 1929-ben önként bevonult az egri egyetemi századhoz. Egy év után karpaszományos őrmesterként szerelt le, azonban egyetemi felvételt így sem nyert. Ezt követően két évig nem tudott elhelyezkedni, majd 1932-től 1938-ig az édesanyja nevén álló 130 kh birtokon dolgozott. Ekkor édesanyja betegsége miatt a földet el kellett adniuk, s ezután 1944-ig méhészkedett. Közben többször behívták katonai szolgálatra, s előbb tartalékos zászlós, majd 1941-ben tartalékos hadnagy lett. 1942-ben ismét bevonultatták azzal, hogy az szovjet frontra vigyék, de betegsége miatt erre nem került sor. 1943-ban főhadnagyi rendfokozattal Szászrégenbe vezényelték parancsnoknak egy román munkásszázadhoz, majd innen egy zsidó munkaszolgálatos századhoz került. Ezen utóbbi századdal 1944. november 16-án átmentek a szovjet csapatokhoz. Ekkor fogságba került, ahonnan 1947. október 7-én szabadult. Hazatérése után Ózdon az Országos Földmérési Intézetnél dolgozott 1951-ig. Ezután a Salgótarjáni Tatarozó- és Építő Vállalathoz, majd ugyanezen vállalat szécsényi kirendeltségéhez került, mint általános anyagkezelő adminisztrátor. Október 30-án megválasztották a határőrség megerősítésére kijelölt 15 fős nemzetőrség parancsnokának. Ebben a minőségében többször tartott ellenőrzést a nógrádszakáli-hugyagi-ipolytarnóci határszakaszon. December 4-én részt vett a szécsényi kultúrházban tartott sztrájkgyűlésen, ahol a karhatalmisták letartóztatták. 1956. december 4 és 15 között előzetes letartóztatásban, majd 1957. február 4 és szeptember 16 között közbiztonsági őrizetben, míg 1957. szeptember 16-tól 1958. március 6-ig ismét előzetes letartóztatásban volt. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 6-án 13 hónap börtönre, továbbá mellékbüntetésként egyes jogai gyakorlásától 2 évre eltiltotta és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte, azonban a közbiztonsági őrizetben és az előzetes letartóztatásban töltött idő alapján büntetését kitöltöttnek tekintette. Oláh Pál budai id.: Szécsényben született 1895. szeptember 15-én. Anyja neve Imrei Mária, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. 1945-ben a szociáldemokrata párt egyik alapító tagja volt, illetve 1946-ban a paraszt-szövetség helyi szervezetének az elnöki posztját is betöltötte. 1956. november 1-én ő lett a lemondott Horváth János helyett a községi forradalmi bizottság elnöke, majd november 2-án a járási forradalmi bizottságba is beválasztották. A forradalom után „csak" rendőri felügyelet alá helyezték! ? Oláh Pál ifj.: 1922. október 10-én született Szécsényben. Anyja neve Vanya Mária. (Unokatestvére volt Horváth Bélának, illetve fia annak az id. Oláh Pálnak, aki november l-e után Horváth János helyett a községi forradalmi bizottság elnöke lett.) Hat elemit végzett. 1945-ben fogságba került, s 1947-ben tért haza. Ezt követően 1950-ig apja 12 kh-as gazdaságában dolgozott, majd az Acélárugyárban vállalt munkát. A forradalom alatt tagja lett a nemzetőrség parancsnokságának, lényegében Horváth Béla egyik helyettesének számított és a műszaki vonatkozású ügyek tartoztak hozzá. November 1-én ő is részt vett a leváltott rendőr és határőrparancsok házkutatásában. A Pest Megyei Bíróság 1957. decem254
