1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Szécsényi járás - Szécsény
Horváth Béla: 1924. július 31-én Szécsényben született. Apja MAV váltókezelő (a község 56-os forradalmi bizottságának elnöke), anyja neve Vanya Borbála. Elemi iskolai tanulmányait a fővárosban kezdte. A polgári negyedik osztályát 1938-ban fejezte be, majd ezt követően kereskedőtanuló lett a Szécsény és Vidéke Fogyasztási Szövetkezetnél. 1940-ben szabadult, s ott dolgozott 1941 áprilisáig. Ezután dr. Tauber helybeli nagykereskedőnél állt alkalmazásban 1943 június közepéig. Ekkor katonai szolgálatra vonult be a Nemzeti Repülő Alaphoz, ahol repülő-gépvezetői képesítést szerzett. 1945 májusában szovjet fogságba esett, ahonnan 1947 őszén tért haza. Hazaérkezése után a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének titkára lett. 1947 november közepétől 1948 június közepéig a Kultúrmérnöki Hivatal szécsényi kirendeltségnél, 1948 június közepétől 1950 április közepéig mint közellátási előadó, szülőfalujának alkalmazásában állt. Innen a Pestntegyei Téglagyári Egyesülés Ludányhalászi Téglagyárhoz került, s itt mint üzemvezető 1954 február végéig dolgozott. (Ekkor elbocsátották, mivel egy veszélyeztetési ügy miatt büntetőeljárás indult ellene, melynek során 1 évre elítélték. Börtönbüntetését 1954 decemberében kezdte meg, de már 1955 március közepén szabadlábra helyezték, s a bíróságot új eljárásra kötelezték. Ennek az eredménye 1955 december 9-én rehabilitálás lett, sőt a bíróságot 3000 Ft pénzbírság megfizetésére is kötelezték.) Ezt követően a Nógrád Megyei Tatarozó Vállalatnál helyezkedett el, ahol 1956. november 24-ig alkalmazták. A dolgozók akaratából 1956. december 1-től ismét a ludányhalászi téglagyár vezetője lett, s letartóztatásáig ott dolgozott. A forradalom alatt - október 30-án - a szécsényi (egyben a járási) nemzetőrség parancsnokának választották. November 4-én részt vett egy védelmi terv elkészítésében arra az esetre, ha a szovjet csapatok megjelennének Szécsényben. November 14-én vezetője volt annak a fegyveres nemzetőrszakasznak, amely elment Ipolytamócra Csábi Károly karhatalmistáért, majd visszafelé a nógrádszakáli határőr-őrsről begyűjtötte az ott lévő felesleges fegyvereket. November végén ismét ő lett a ludányhalászi téglagyár igazgatója a dolgozók választása alapján. (Az 50-es évek elején a vállalat élén elért sikereit a leváltott igazgató, Tőzsér is elismerte.) December 1-én a Szécsényi Járási Munkástanács elnökének választották, s ebben a tisztségében jelentős szerepet vállalt a december 4-ei sztrájk megszervezésében. A nap folyamán a karhatalmisták letartóztatták, de még aznap szabadon engedték. Az 1957. február 4-től előzetes letartóztatásban lévő Horváth Bélát a Pest Megyei Bíróság 1957. december 6-án a Balassagyarmaton tartott tárgyaláson jogerősen 4 év és 6 hónap börtönbüntetésre, egyes jogai gyakorlásának 5 évi eltiltására, illetve 3000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Horváth János: Szécsényben született 1902. március 27-én parasztcsalád gyermekeként. Anyja neve Ocsovai Mária. Foglalkozása: előbb MÁV üzemi altiszt, majd haláláig váltókezelő volt. 1945 után a FKgP járási titkára lett. Nemzetgyűlési (országgyűlési) képviselőjelöltségéről Sümegi János javára mondott le. Dobi Istvánnal igen közeli kapcsolatban volt, aki Szécsényben is többször felkereste. A forradalom kirobbanását követően hozzákezdett az FKgP szervezéséhez, sőt annak alakulógyűlését is megtartotta. 1956. október 28-án a községi forradalmi bizottság elnöke lett. Ezen tisztségéről november 1-én lemondott. Béla fia a községi-járási nemzetőrség parancsnoka volt. Eljárás nem indult ellene. Jánoska István: Szécsényben született 1911. március 1-én, napszámos szülők gyermekeként. Anyja neve Bagyinszky Verona. Az elemi iskola befejezése után a kőműves szakmát 251
