1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Rétsági járás - Rétság

című cikkében az őrnagyot a főpap kiszabadítójaként tüntették fel. Pálinkás ezért kért maga ellen tisztázó vizsgálatot. - Lánszki Pál helyett Horváth Demeter lett a járási tanács vb-elnöke. december 11: - Székely Ferenc százados parancsnokságával megalakult a 22 fős rétsági karhatalmi szakasz. Politikai helyettes: Devcsics Miklós hdgy, tagjai: Auer Tibor, Bányai János, Bertalan József, Biczó József, Blázsik Ferenc, Csáti János, Dobos Gyula, Dóra Aladár, Hajdú Lajos, Jónyer János, Kántor Ferenc, Kardos István, Kovács József, Malics Ferenc, Schmidt Ferenc, Simon Béla, Sóti Ferenc, Torják Vince, Tóth Gyula és Trubnyánszki István. december 12: - A karhatalmi szakaszt Salgótarjánba vezényelték. december 25: - A karhatalmi szakasz letartóztatta Pálinkás Antal őrnagyot. Az akcióban kitüntették magukat: Bányai János, Biczó József, Devcsics Miklós hadnagyok. Személyi adattár: Bolcsó Pál: Somoskőújfalun született 1921. augusztus 18-án. Anyja neve Dávid Brigitta. 1956-ban a járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács titkára lett. Tevékenységéért internálták. Galajda Béla: Eperjesen született 1921. december 7-én. Anyja neve Zsurki Ida. Iskolai végzettsége után kitanulta a kertész szakmát, majd 1941-ben katonai szolgálatra vonult be. A szovjet fogságból 1946-ban tért haza. 1949-ben műszaki tanfolyamra, majd a Kossuth Akadémiára került. Egyéves technikai tanfolyam elvégzése után páncélos műhelyparancsnok lett a rétsági ezrednél. A forradalom idején tagja volt azoknak a küldöttségeknek, amelyek Mindszenty Józsefet beszállították Rétságra, illetve felkísérték Budapestre. 1957. június 24-én került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Katonai Bíróság 1957. szeptember 16-án 3 év börtönbüntetésre, lefokozásra, 5 évi részleges jogvesztésre és vagyona 800 Ft értékű részének elkobzására ítélte. Garami Lajos: Budapesten született 1919. július 8-án. Anyja neve Gorgyán Zsuzsanna. Anyja halála után menhelyre került, ahol kitanulta a bőrdíszműves szakmát, majd 1940ben bevonult katonának. A Don-nál esett fogságba 1943-ban, ahonnan csak 1947-ben tért haza. A következő évben tiszti tanfolyamra került, amelynek elvégzése után páncélos századosként századparancsnoki beosztást kapott. 1953-ban már őrnagyi fokozatban a HM Páncélos Parancsnokság kiképzési osztályát vezette. 1954 őszén vette át a rétsági ezred parancsnokságát. Tagja volt a pártnak és a megyei tanácsnak. Jelentős szerepet játszott a járási ideiglenes forradalmi tanács megalakításában és tagja volt a nemzetőrségnek. 1957. március 25-én került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Katonai Bíróság 1957. szeptember 16-án 4 év börtönbüntetésre, lefokozásra, 5 év részleges jogvesztésre és 3000 Ft 216