1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Pásztói járás - Pásztó
használt fegyvert ő rejtette el. Mindezekért a Budapesti Katonai Bíróság 1957. május 6-án 15 év börtönbüntetésre és egyes jogainak 10 évre való eltiltására ítélte. Kiss Antal: 1928. március 1-én a Heves megyei Apcon született, középparaszti családba. Anyja neve Pete Julianna. Iskola végzettsége 6 elemi, foglalkozása gépkocsivezető. 1951ig édesapja gazdaságában dolgozott. Még ebben az évben megnősült (felesége Sebők Mária), majd két hónapra bevonult Gyöngyösre katonának. A leszerelés után Budapesten gépkocsivezetői tanfolyamot végzett. Ezt követően ismét az apai háznál dolgozott, míg 1953-ban a salgótarjáni TEFU-nál helyezkedett el segédvezetői beosztásban. Négy hónap után gépkocsivezető lett. Itt dolgozott 1957. április 23-ig, letartóztatásáig. A forradalmi eseményekbe csak december elején kapcsolódott be, ugyanis december 5-én este 9 és 10 óra között Alapi Lászlóval, Geczkó Istvánnal, Kelemen Károllyal és Tóth Miklóssal részt vett abban az akcióban, amelynek során a mátraszőlősi kőbányából két gépkocsival elvittek 40 kg paxitot, 370 db gyutacsot és 3 karika gyújtózsinórt. (Kiss közvetlenül nem volt ott az akciónál, hanem a falu végén, az egyik gépkocsiban várakozott, sőt a robbanóanyagot sem nála, hanem Geczkó Istvánnál, míg a gyutacsot és a gyújtózsinórt Tóth Miklósnál rejtették el.) A salgótarjáni december 8-ai sortűz után látták elérkezettnek az időt, hogy a robbanóanyagot használják, ugyanis Alapi László elmesélte: szemtanúja volt a salgótarjáni tragédiának. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a Pásztó és Szurdokpüspöki közt lévő vaúti hidat felrobbantják. (Eredetileg a robbanóanyagot arra akarták felhasználni, hogy - felrobbantva vele a vasútat - megakadályozzák a deportálásokat.) Az akcióban azonban csak ketten, Geczkó István és ő vett részt, mivel a többieknél vagy családi összejövetel volt, vagy mint például Alapi Lászlót, a felesége nem engedte el. A robbantást este fél 11-kor hajtották végre, melynek során a híd tartóoszlopai úgy megrongálódtak, hogy azon csak 10-én 14 órakor indult meg újra a forgalom. Mindezekért 1957. április 23-án letartóztatták és a Budapesti Katonai Bíróság, mint rögtönítélő bíróság 1957. május 6-án halálra ítélte, de még aznap ugyanezen bíróság Tóth Miklóssal együtt kegyelemre ajánlotta. Az elnöki tanács 1957. május 20-án a halálbüntetést kegyelemből 15 év börtönre változtatta, míg egyes jogainak gyakorlásától 10 évre eltiltotta. Koczka István: Endrődön született 1919. június 8-án. Anyja neve Bukja Franciska. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása géplakatos. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás. Kovács Pál: Bolyokon született 1910. december 3-án. Anyja neve Bolyki Erzsébet. Tanítóképzőt végzett, foglalkozása kántor. Tagja volt a községi forradalmi bizottságnak és a járási nemzeti bizottságnak is. Ezért közbiztonsági őrizetbe vették, majd rendőrhatósági felügyelet alá került. Kovács Sándor: Zagyvapálfalván született 1921. május 3-án. Anyja neve Winter Erzsébet. Iskolai végzettsége 4 polgári, foglalkozása anyagbeszerző. Tagja volt a járási nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás. 182
