1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Zagyvaróna
rónatelepi munkástanácsának. Igen szoros kapcsolatot tartott Dusicska Lászlóval. Számos esetben ő is támogatta a sztrájkot. Eljárás nem indult ellene. Vágvölgyi László: Zagyvarónán született 1925. június 11-én. Anyja neve Tóth Rozália, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása géplakatos. Mátraszelén egyik kezdeményezője volt a felvonulásnak, valamint tagja volt az Ötvözetgyár munkástanácsa igazgatótanácsának, s megválasztották a nemzetőrség parancsnokának is. Az őrség részére a fegyvereket Salgótarjánból szerezte be. Állítólag részt vett a pártiratpk elégetésében. Mindezen tevékenységéért közbiztonsági őrizetben volt. Zatrok Imre: Bányászcsaládba született 1904. április 15-én a Vulkánon. Anyja neve Májai Julianna. A 6 elemit Petozsénban végezte. A géplakatos szakmát az ottani kőszénbányában tanulta ki. Innen 1926-ban vonult be katonának Temesvárra, ahonnan 1928-ban szerelt le. 1939-ig Temesváron dolgozott, majd 1941-ig munkaszolgálaton volt. Ekkor harmadmagával Magyarországra szökött. Losoncra került megfigyelő táborba, de rövidesen egy balassagyarmati mesternél helyezkedett el, mint lakatos. Itt három hónapot töltött, mert további tartózkodási helyként Salgótarjánt jelölték ki számára. 1944-ig rendőri felügyelet alatt volt. Ezt követően több helyen dolgozott, míg 1948-ban a Magyar Vasötvözetgyárban kapott munkát. Romániában 1925 és 1939 között a Magyar Pártnak, míg Magyarországon 1945-től az MKP-nek, majd az MDP-nek lett a tagja, ahonnan 1949ben kizárták. 1956-ban a lakatos műhely képviseletében választották be a Vasötvözetgyár munkástanácsába, majd annak igazgatótanácsába, s ott az egyik meghatározó személyiség lett. A vállalat személyzeti anyagának elégetését ugyan támogatta, de csak azért, hogy az ne kerüljön nyilvánosságra, s így az esetleges személyi bosszú elhárítható legyen. Tagja lett a vállalat forradalmi nemzetőrségének is. Forradalom alatti tevékenységéért az 1957. augusztus 13-ától előzetes letartóztatásban lévő Zatrokot a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. november 9-én első fokon főbüntetésként 1 év és 6 hónap börtönre, mellékbüntetésként pedig egyes jogai gyakorlásától 5 évre, illetve 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Ezen ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1958. július 15-én úgy változtatta meg, hogy a börtönbüntetést 8 hónapra mérsékelte, s a mellékbüntetést mellőzte. 130