1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Zagyvaróna

rónatelepi munkástanácsának. Igen szoros kapcsolatot tartott Dusicska Lászlóval. Számos esetben ő is támogatta a sztrájkot. Eljárás nem indult ellene. Vágvölgyi László: Zagyvarónán született 1925. június 11-én. Anyja neve Tóth Rozália, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása géplakatos. Mátraszelén egyik kezdeményezője volt a felvonulásnak, valamint tagja volt az Ötvözetgyár munkástanácsa igazgatótanácsá­nak, s megválasztották a nemzetőrség parancsnokának is. Az őrség részére a fegyvereket Salgótarjánból szerezte be. Állítólag részt vett a pártiratpk elégetésében. Mindezen te­vékenységéért közbiztonsági őrizetben volt. Zatrok Imre: Bányászcsaládba született 1904. április 15-én a Vulkánon. Anyja neve Má­jai Julianna. A 6 elemit Petozsénban végezte. A géplakatos szakmát az ottani kőszénbá­nyában tanulta ki. Innen 1926-ban vonult be katonának Temesvárra, ahonnan 1928-ban szerelt le. 1939-ig Temesváron dolgozott, majd 1941-ig munkaszolgálaton volt. Ekkor harmadmagával Magyarországra szökött. Losoncra került megfigyelő táborba, de rövide­sen egy balassagyarmati mesternél helyezkedett el, mint lakatos. Itt három hónapot töltött, mert további tartózkodási helyként Salgótarjánt jelölték ki számára. 1944-ig rendőri fel­ügyelet alatt volt. Ezt követően több helyen dolgozott, míg 1948-ban a Magyar Vasötvözetgyárban kapott munkát. Romániában 1925 és 1939 között a Magyar Pártnak, míg Magyarországon 1945-től az MKP-nek, majd az MDP-nek lett a tagja, ahonnan 1949­ben kizárták. 1956-ban a lakatos műhely képviseletében választották be a Vasötvözetgyár munkástanácsába, majd annak igazgatótanácsába, s ott az egyik meghatározó személyiség lett. A vállalat személyzeti anyagának elégetését ugyan támogatta, de csak azért, hogy az ne kerüljön nyilvánosságra, s így az esetleges személyi bosszú elhárítható legyen. Tagja lett a vállalat forradalmi nemzetőrségének is. Forradalom alatti tevékenységéért az 1957. augusztus 13-ától előzetes letartóztatásban lévő Zatrokot a Balassagyarmati Megyei Bíró­ság 1957. november 9-én első fokon főbüntetésként 1 év és 6 hónap börtönre, mellékbün­tetésként pedig egyes jogai gyakorlásától 5 évre, illetve 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Ezen ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1958. július 15-én úgy változtatta meg, hogy a börtön­büntetést 8 hónapra mérsékelte, s a mellékbüntetést mellőzte. 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom