1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Nemti
Durcsák Vince: 1925. július 2-án Nemtiben született. Anyja neve Fekete Mária, iskolai végzettsége 6 elemi foglalkozása bányász. 1956-ban beválasztották a falu forradalmi tanácsába. Eljárás nem indult ellene. Fekete József Joachim: Nemtiben 1927. február 8-án született. Anyja neve Bakos Erzsébet. Foglalkozása vájár. 1956. október 27-én beválasztották a ménkesi bányaüzem munkástanácsának 7-es bizottságába. Eljárás nem indult ellene. Fekete Ferenc Joachim: 1931. november 22-én látta meg a napvilágot Nemtiben. Anyja neve Bakos Erzsébet. Iskolai végzettsége 5 elemi, foglalkozása bányász. 1956. október 27én a falu nemzetőrségének tagjai sorába választották. Nincs tudomásunk arról, hogy adminisztratív eljárás indult volna ellene. Fekete Orbán: Nemtiben 1912. március 16-án született. Anyja neve Durcsák Erzsébet. Érettségi után teológiát tanult, amit valószínűleg félbe hagyott. 1945 után szülőfalujában 9 kh-on gazdálkodott. 1956-ban tagja lett a falu forradalmi tanácsának. Eljárás nem indult ellene. Fekete Sándor regina: 1937. január 16-án született Nemtiben. Anyja neve Pintér Margit. Iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása kovács. 1956-ban tagja volt a falu nemzetörségének. Nem tudunk róla, hogy eljárás indult volna ellene. Handó Lajos: 1911. február 4-én Mátraszelén született. Anyja neve Pétre Vilma. Iskolai végzettsége 6 elemi, szakképzettsége kőműves, foglalkozása bányász. 1945 után tagja lett az SZDP-nek. 1956-ban a nemti forradalmi események egyik szervezője volt, október 27én tagja lett a nemzetőrségnek. A forradalom leverése után közbiztonsági őrizetben volt, majd ezt követően rendőri felügyelet alá helyezték. Katona László II. gúnár: Bányászcsalád gyerekeként 1909. december 29-én született Dorogházán. Anyja neve Varga Katalin, iskolai végzettsége 6 elemi. Ezt követően gyári munkás lett, majd 1928-ban került a bányába. 1941-ben 6 hétre katonai szolgálatra hívták be, ahol zsidó munkaszolgálatosokat felügyelt. Az 1940-es évek elején a nyilaskeresztes párt tagjaként szülőfalujában szervezte a pártot, sőt egyes vélemények szerint annak titkára is lett, amiért 1945-ben rendőri felügyelet alá helyezték. Ennek ellenére 1945-ben mégis MKP tag lehetett, sőt 1948-tól az MDP-be is átigazolhatott. 1953-ban békekölcsönhamisítás miatt 8 hónapra ítélték, de közkegyelem alá esett. 1956-ban a ménkesi bányaüzemben dolgozott mint vájár. Október 27-én - mivel a hivatalos listán nem szerepelt munkatársai jelölték a munkástanácsba, ahová a kb. 500 fő közfelkiáltással beválasztotta, sőt annak elnökének is megválasztotta. Elnöksége alatt megpróbálta visszaszorítani a szélsőségeket, így például a túlzott leváltásokat úgy akadályozta meg, hogy kérte a bányászok többségének írásbeli kérelmét, s így csak a legkompromittáltabb 14 vezető más munkakörbe történő áthelyezése történt meg. Mindezekért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. szeptember 20-án, az 1957. június 28-ától előzetes letartóztatásban lévő Katonát főbüntetésként 6 hónapi börtönre ítélte, mellékbüntetésként egyes jogainak gyakorlásától 2 évre 111
