1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Nagybárkány - Nagybátony

szüntetését vagy annak további folytatását a munkahelyek dolgozóinak véleményére bízták, azonban a döntésről a munkástanácsoktól írásbeli jelentést kérték. december 5: - Szénhiány miatt ettől a naptól a bányavárosi iskolában szünetelt a tanítás. - A Nagybátonyi Bányaüzem igazgatósági épületében szovjet tisztekkel és a kormánykiküldöttel a karhatalom megtisztításáról tárgyalt a megyei munkástanács vezetése közel 100 fő jelenlétében. Mivel nem született eredmény, abban egyeztek meg, hogy délután Salgótarjánban folytatják a tárgyalásokat, amely megbeszélésen az üzemeket 2-2 fő fogja képviseli. december 6: - A Szorospataki Bányaüzem munkástanácsa Kupi Józsefet az ózdi, Kiss Istvánt és Berzák Józsefet a tatabányai munkástanácshoz, míg Beda Józsefet, Szabó Ferenc csorot és Keltái Józsefet a Nagybudapesti Munkástanácshoz küldte, hogy a megyei munkástanács nevében tájékozódjanak az ottani viszonyokról. december 8: - Korán reggel a megyei munkástanács küldöttségének tagjaként, Kollár Ernővel és Steigerwald Ottóval együtt Jecsmenik Andor is felutazott a Nagybudapesti Munkástanácshoz. - A nagybátonyi üzemek dolgozói közül is több százan vettek részt a 46 ember halálát előidéző salgótarjáni tüntetésen. Személyi adattár: Beda József: Hevesen született 1920. július 1-én. Anyja neve Borbély Julianna. Iskolai végzettsége eredetileg 4 polgári. (A műszaki főiskolai végzettséget már bányászként» munka mellett szerezte meg.) 1934-ben kezdett el dolgozni, majd kitanulta a kereskedői szakmát és 1940-ig mint segéd dolgozott. Ekkor a közigazgatásban helyezkedett el. Innen vonult be katonának, majd rövid ideig orosz fogságban is volt. 1947-ben került Nagybátonyba, s itt ismét a kereskedőséget folytatta. A szorospataki bányába 1948-ban jelentkezett és ott dolgozott 1953-ig (A főiskolát ekkor végezte el.) 1953-tól egy évig a nagybátonyi MTH-ban tanított, ezt követően ismét a bányászéletet választotta. A nagybátonyi aknamélyítőkhöz került csillésnek. 1945-től 1948-ig tagja volt az MKP-nak. A forradalom alatt a nagybátonyi bányavárosban megválasztott nemzeti bizottságnak lett az elnöke. Mint küldött részt vett a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén. A bányavárosi nemzeti bizottság megszűnése után a nagybátonyi munkástanácsok munkájába kapcsolódott be. Tagja volt több, Budapesten járt küldöttségnek. December 8-án azt követően, hogy belelőttek a felvonuló tömegbe, ő értesítette telefonon előbb a Nagybudapesti Munkástanácsot, majd az angol követséget. 1956. december 12-én mindezekért letartóztatták, majd 1957. április 23-án a Balassagyarmati Megyei Bíróság első fokon 8 év börtönre mint főbüntetésre, egyes jogaitól való 10 évi eltiltásra és vagyona felének elkobzására mint mellékbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a főbüntetést 1958. március 18-án 12 évre 102