Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
I. Madách Imrére közvetlenül vonatkozó dokumentumok (1823. január 21. – 1865. szeptember 16.) - 32. A Madách-család osztályegyezsége özv. Madách Imréné Majthényi Anna és örökösei között (Alsósztregova, 1850. július 14., 16.)
- Majthértyi Anna meghatalmazása unokavejének, Károlyi Miksának a Páhi-pusztai birtok eladása ügyében, Alsósztregova 1860. március 1. A dokumentumkötet célkitűzése alapján csak a gyűjtemény első két darabját adjuk közre a kiegészítő jegyzetapparátussal. A többi (3) dokumentum közlésétől, mivel Madách Imrét és leszármazottait közvetlenül nem érinti, eltekintünk. Az "osztályegyezség"-Tc (tartalmára, összefüggéseire) már a Madách Imre-dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban c. kötet összeállítása alkalmával is igen sokszor támaszkodtunk; ld. kiemelten, összefoglaló jelleggel a 194. dokumentum keletkezéstörténetében. Kerényi Ferenc kutatásaira, megállapításaira, következtetéseire akkor is sokszor hivatkoztunk, melyektől jelen esetben sem lehet eltekinteni! Az "osztályegyezség" létrejöttének, megvalósításának előzményeire, körülményeire Id. a már említett Madách Imre-dokumentumok ... 194. dok. K (keletkezéstörténetét!) Az "osztoztatás" vezérelve "a' férfi ág birtokának" öregbítése, 'az idősb férfi öröködési jog"-Áriak érvényesítése. Ezért kaphatott Madách Imre nagyobb részt, mint testvérei. "Utóélete" is van az "osztályegyezség"-nek. Madách Károly fia, Madách Imre 1908-ban pert indít a fennálló birtok-, öröklési viszonyok miatt. Véleménye szerint nagybátyja, mint elsőszülött fiú az osztályegyezség alkalmával aránytalanul nagyobb birtokhányadot kapott, mint testvérei, pl. az ő édesapja. S mivel nagybátyja végrendeletében örökösének fiát, Aladárt tette, unokatestvére lényegesen nagyobb örökség tulajdonosa, mint ő és testvérei. Ennek a pernek a "története" alkotja részben kötetünk II. részét: Dokumentumok a Madách-birtokok utóéletéhez alcímmel. Ide soroltuk be Madách Imre alsósztregovai birtoka elárverezésének okmányait is. Tm = Madáchné Majthényi Anna: Vö. MI-dok. 3. dok. Tm id. Madách Imre: Vö. MI-dok. 1. dok. Tm "Révay jog" Kerényi F. 4. jegyzete ("1768-ban, Madách János halálakor a sztregovai új kastély és a birtok zöme Révay-zálogba került, míg ingóságait az evengélikus egyházra hagyományozta. Az 1770. október 18-án kiadott alsósztregovai urbáriumban a birtokosok között ezért Madachok nem is szerepelnek.") Madách Sándor, a költő nagyapja: Vö. MI-dok. 1. dok. Tm Madách Károly: Vö. MI-dok. 148. dok. Tm Madách Pál: Vö. MI-dok. 35. dok. Tm Madách Anna (Huszár Sándorné): Vö. MI-dok. 216. dok. Tm Madách Mária (Huszár József né, majd Balogh Károlyné): Vö. MI-dok. 129. dok., Tm iß. Balogh Károly: 1848. július 10-én született. A Madách birtokon belül "szerzemény javak" és egyéb birtoktestek: Nagycsalomja: Vö. MI-dok. 182. dok. Tm Terbegcc: Vö. MI-dok. 281. dok. Tm Riba: Vö. MI-dok. 176. dok. Tm Fábiánfalva: Vö. MI-dok. 6. dok. Tm Alsósztregova: Vö. MI-dok. 1. dok. Tm Kisfalu: Vö. MI-dok. 9., 101. dok. Tm Kislibercse: Vö. MI-dok. 10. dok. Tm Tóthartyán: Vö. MI-dok. 28. dok. Tm Faróca: Vö. MI-dok. 101. dok.Tm [Érsek] Vadkert: Vö. MI-dok. 281. dok. Tm Dejtár: Vö. MI-dok. 281 dok. Tm Felvíz: Kerényi F. 11. jegyzete: az Alsósztregovával határos Rárósmulyadhoz tartozó puszta volt. (A MAGYAR KORONA ORSZÁGÁNAK HELYSÉGNÉVTÁRA, szerk. Kollerfy Mihály, Bp. 1877. 247., 729. p.) 60
