Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 295. Madách Imre felperes (Madách Károly fia) fellebbezése az özv. Madách Aladárné elleni örökösödési perben hozott ítélet ellen (Balassagyarmat, 1911. február 8.)
teljesítésére. Tehát kötelezte magát, és egyezségi okiratban kötelezte magát az A. alattiban foglalt feltételek teljesítésére! Jól jegyezzük meg, hogy mig egy részt a C. alatti által jutott II. Madách Imre az A. alattiban szabályozott hitbizományszerü örökösödés utján a kereseti ingatlanok kizárólagos, de nem korlátlan tulajdonához, addig másrészt ő ezen C. alattiban foglaltkétoldaíu jogügylet elfogadásával elismerte abbeli 'kötelezettségét, hogy a korlátozás mellett kapott javakat ugyanazon korlátozás mellett tartozik tovább származtatni. Jegyezzük meg továbbá mindjárt itt azt is, amit én a per során már többször hangoztattam, hogy a kereseti javakra irányuló tulajdonjog elválaszthatatlan az A. alatti örökvállási szerződésben megállapított utódlási rend kötelező erejétől, mint az átbocsátott tulajdonjognak egyidejű korlátolásától.Ezen megszorítás kötelékeiből a saját tulajdonjogát 7/. Madách Imre egyoldalulag ki nem szabadíthatta, miután "nemosibi ipse causampossesioms mutare potest-" Ebből következik, hogy Madách Imrének, nem állott jogában az A. alattival szabályozott öröklési rendtől eltérő jogutódlást önkényüleg megáílapitani és ha ezt mégis tette, ugy ebbeli ténykedése a Madách családban az örökösödést szabályozó A. alattival szemben joghatállyal nem bir. Igen ám, de a sérelmes ítélet arra hivatkozik, hogy nem is II. Madách Imre tért el az A. alattiban szabályozott örökösödési rendtől. hanem az örökösödést szabályozó régi magyar törvények, veszítették hatályukat s így 1864-ben a Madách családban szabályozott örökösödési rend már nem az A. illetve C. alatti, hanem az általános törvények alapján történt, más szóval az ujabb magyar törvények kizárták volna 1864 után az A. alattival szabályozott örökösödési rend foganatbavételét. Ez az ítéleti megállapítás azonban a mennyire általános, ép oly kevéssé fedi a valóságot!. Hogy a fennforgó kérdésnek mélyére hatolhassunk, két dologgal kell mindenekelőtt tisztában jönnük? 1./ Mit tartalmaz az A. alatti szerződés? 2./ Mit enged meg, illetve mit tilalmaz az ujabb magyar örökösödési jog? I. Az előző kérdést illetőleg a A. alattinak első olvasása után kétségtelenné válik mindenki előtt, hogy ezen szerződés tuíajdonképen nem az ősiségnek megfelelő örökösödési rendet, hanem hitbizományi öröklést állapított meg a családban. Tudjuk, jól, hogy más volt az öröklés rendje az adományos és nemesi ősi javaknál, de itt csak az utóbbiról kell megemlékeznem mert hiszen a perelt javak az A. alatti kijelentése szerint is ősi családi javak voltak. Az ilyen ősi családi javakban pedig hogyn történt az örökösödés? Zlinszky Imre magyar magánjoga szerint (II. kiadás 627 oldal): A nem adományos ősi javakban mindkét nemű gyermekek fejenként egyenlően örökösödtek: ha a gyermekek egyike meghalt s gyermekeket hagyott, annak gyermekei örökösödtek a képviseleti jognál fogva és pedig törzsön ként. Voltak azonban fiágat illető ősi javak is, melyekben tehát a fiutódok a leányok kizárásával örökösödtek, azonban ezen javaknál is nem egyedül a mindenkori legidősebb fiágbeli első szülött fmtód, hanem az összes fimaradékok örökösödlek: 527
