Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 285. Információ, összefoglaló a Madách-családon belüli örökösödés alakulásról ([Balassagyarmat, ?] 1908.)

Az első biróság Ítéletével keresetemmel el lettem utasítva, az indokolás szerint azért, mert: 1., az országbírói értekezlet nyomán kifejlődött joggyakorlat az örökösödés ily nemű korlátozását tiltja. 2., mert a régi magyar, az örökösödést szabályozó törvények már hatályukat veszteitek. 3., mert Madách Aladár nem a családban szabályozva volt örökösödési rend alapján, hanem kizárólag az R. alatti alapján örökölte a kérdéses javakat. 4., mert végrendelet hiányában a leányok is egyenlő részben örököltek volna. 5., mert 77 Madách Imre végrendelete azon a cimen, hogy utó örökös megnevezve nincsen, annak idején megtámadva nem lett. 6., mert 1864-ben az A. és C. alatti a családra nézve már kötelező nem volt. 7., mert nem az R. alatti szabályozta a családban az örökösödési rendet. Mindezen érvek nem fedik a valóságot, ami a felebbezésben alaposan kifejtelvén, itt inkább az igazságra és azon mellékkörülményekre terjeszkedem ki, melyek az Ítélet meghozatalánál figyelembe egyáltalán nem vétettek u. m. ad. 1., Az országbírói értekezlet nyomán kifejlődött joggyakorlatnak tiltó hatása nem lehet, mert a joggyakorlat - logice - jogot adhat, mert gyakorolható oly jogcselekmény amit tenni szabad; de ami tiltva van, az eo ipso nem gyakorolható, ergo a gyakorlatnak tiltó határa nem lehet. ad. 2., A régi magyar, az örökösödést szabályozó törvények 1864 ben már hatályukat vesztették ugyan, de ez nem oldhatta fel II Madách Imrét - ki a kérdéses javakat 1850 tői 1864-ig tehát a régi magyar törvények alapján 14 évig a C alattival önmaga által elismert A alatti alapján, tehát korlátozás mellett birtokolta - attól a kötelezettségétől: hogy ő fiának, Madách Aladárnak a kérdéses javakban csupán annyi jogot testáljon; mint amennyi jog magát a végrendelkező II Madách Imrét a perelt javakban megillette. Épen ugy miként az én boldogult atyám Madách Károly D alatti végrendeletében a testálást fiai javára a C illetve az A alattinak megfelelően ahoz feltételhez kötötte a jogigény megnyílása tekintetében, hogy ha Aladár íiu örökös nélkül halna el; mert igényjogosultsága éhez a feltételhez volt kötve. Ő tehát betartotta azt a gyakorlatban lévő jogszabályt, hogy több jogot senki sem ruházhat át, mint amennyivel az illető maga rendelkezik, vagyis mint amennyi joga az illető jogátruházónak magának van. Ez pedig történt 1888-ban amidőn a joggyakorlat még nem volt annyira kifejlődve mint ma van. Ezzel kapcsolatban mert az indoklás 4 pontja is feltételesen beszél, joggal teszem fel én is azt a feltételt hogy: mi történt volna akkor, ha atyám Károly II Madách Imre fiát Aladárt tul élte volna? Nem tudok olyan bíróságot elképzelni, mely - miden féle örökösödési törvény, ősiség eltörlése, patens, országbírói értekezlet és mindenféle kifejlődött joggyakorlat dacára - a C.alatti felmutatása mellett, a kérdéses javakat atyámnak Madách Károlynak szó nélkül meg ne ítélné. Már pedig ő ebbeli jogát ruházta reánk fiaira végrendeletileg a jogigény megnyíltától feltételezetten, vagyis arra az esetre, ha Madách Aladár törvényes fiu örökös nélkül halna el, mely körülmény pedig immár bekövetkezett. ad. 3., El kell ismernem, hogy Madách Aladár az R alatti végrendelet alapján örökölte az összes javakat cca 6000 holdat, de ebből mintegy 5120 holdat örökölt 493