Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)
II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 252. A Madách-család szolgájának, Paulik Pálnak tanúvallomása Madách Mária, Balogh Károly, ifj. Huszár József meggyilkolása ügyében (Balassagyarmat, 1850. február 20.)
égve vitte kezébe, ezt az oláh kikapta, pipáját meggyújtván, tüzes végével vissza adta, és azután egészen elmaradt. A mint mentek, a vontató két oláh a kezekben lévő baltával menés közben az út mellett lévő fákba vagdaltak és füttyögtek. A hegy tetején megálltak a vontatók, az Urak pedig leterítették a bundát és leheveredtek egy forrás kút közelében, a tanút pedig vizért küldöttek. Kipihenvén magokat feljebb indultak, alig egy pár lépésre mintegy 10 oláh, gatyában ingben, bocskorban, nagy hajakkal, kinek kalap, kinek kucsma volt a fején, a homlokokon pedig hajók kinyitva, puskákkal, fejszékkel, vasvillákkal kiugrottak az erdőből, és az urakat körülvették. A' két vontató azt kiabálva "bánya" "bánya" elszaladtak, ökreiket ott hagyták, és arra szaladtak, merről a rablók kijöttek, akkor egy oláh neki tartotta a puskái Balogh Károly Úrnak, de nem lőtt, akkor az Úr intett neki, hogy ne lőjjön, de jöjjön hozzá, igy oda jöttek és körül vették az utazókat, először a pénzét átadta az Úr, akkor mindnyájunkat kimotóztak, kiraboltak, az asszony nyakából elvettek egy arany órát, akkor az ifjú Huszár Jósef nyakán egy sálon függő kis utazó táskát rántottak le, úgy hog)' a nevezett ifjú leesett. A' táskában voltak Madách Maria asszony ékszerei, Azután leterítették az Úr bundáját, és mindent kiraktak a kocsiból, különösen a mint a tanú emlékezik ezekvoltak: egy fejér köpenyeg kék gallérral, 5 tajték pipa, az egyik tajtékjába korona volt kifaragva 's alatta két betű, kettő egyforma alacsonyabb sima, eg>' nagy és piszkos rövid száron, egyik pedig szegletes kupakkal. A' tanú inas köpenyege drap színű fekete kis gallérral, Balogh Úr katonai egyen ruhája, 6 pár csizma, sok ruha, három úgynevezett futár táska, és más cgyébb. A' mint ezt tették, letérdelt az asszony, és kérte őket, ha mindent elvisznek is, csak az életüket hadják meg, az úr pedig a kocsira leborulva rátámaszkodott, egy oláh, ki már előbb felkötötte az Úr kardját, kihúzta 's nézegette ha éles-c, 's azután a kocsi oldalára borúit Balogh Károly Úr tarkójába vágott, ezt a vér elborította és hanyatt esett, kettőt horkant és meghalt. Erre az asszony futni kezdett, ennek kétszer utánna lőttek, az első lövésre egy fához támaszkodott, és ott hörgött, a második lövésre pedig elesett. Az ifjú Huszár pedig a mint ezt látta, a' kocsira ugrott, ugrásába rálőttek, és ez a kocsiba esett, de váljon meg halt-e, vagy sem azt a tanú nem látta. Ekkor a kocsist Erdélyi Mihályt - ki Győr várossabeli születés volt - leütötték eg)' doronggal, a tanú pedig ezt látván, hogy már a szolgákra kerül a sor, szaladásnak vette magát; az oláh, ki az Urat saját kardjával agyonvágta, utánna szaladt, de nem érte el, a tanú Szlatina felé szaladt, de látván a falu előtt felfegyverkezve strázsálni az oláhokat, egy bokorban leült; kipihenvén magát, látta hogy jobbra egy malom mellett magyar katonák tanyáztak, oda szaladt, és egy huszár Őrnagynak az egész esetet elpanaszolta, 's hítta a szerencsétlenség helyérc, de ez az erdőbe a huszárokkal menni nem akart, a tanú ezen őrnagy mellett maradt mint lovász még csak a csapat el nem oszlott. E' közben történt, hogy a huszárság az erdőben szétszóródva - azon hírre hogy a Muszkák közelökbe Vannak - egy közülök felkiáltott, hogy itt vannak a szerencsétlenek, az Őrnagy maga elment hozzájok 's megnézte, de a tanút oda nem eresztette, hanem mondta a tanúnak, hogy Balogh Károlynak nyaka csigájába van bevágva és a bal keze; az Asszonynak a mellén keresztül egy kard van döfve, az ifjú Huszár Jósefnek pedig a feje egészen elvágva. Azon huszár Őrnagy a veres Csákosoktól, a mint a tanú gondolja a Radcczky huszároktól volt, de nevét nem tudja. A' mint a sereg
