Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

II. A családtagok életrajzi, iskolai, hivatali, gazdasági, valamint a Madách-birtokok utóéletére vonatkozó dokumentumok ([1806 után] – 1938. november 11.) - 239. Békés megye csendbiztosának találkozása a meggyilkolt Madách Mária és családja értéktárgyain osztozkodó öcsödi honvédekkel (Gyula, 1849. október 5.)

K = A Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárban című kötet 129. dokumentumának kiegészítő apparátusában, s ezt követően az akkor rendelkezésünkre álló dokumentumokban próbáltuk közreadni, felvillantani mindazt, amit Madách Mária, férje, fia haláláról tudtunk. Jelen kötetben az eddig ismert tényeket szeretnénk pontosítani az Országos Levéltárból, a vidéki (Békés, Csongrád 1., 2. sz. megyei) levéltárakból gyűjtött anyagok segítségével. A már említett MI-dok. 129. dok. Tm-ben megnevezett szakirodalmon túl szerelnénk felhívni az érdeklődők figyelmét a csak kéziratban hozzáférhető, "a véres dráma" idején eg)' éves Balogh Károly tollából származó: "Gyermekkorom emlékei a Nagyanyám Madách-Majthényi Anna emlékérc" című írásra (Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár), valamint Madáchné Majthényi Annának Madách Károlyhoz 1848. május 20-án Csesztvén írott levelére, melyben kéri fiát, hogy legyen segítségére Marinak [testvérének] Pesten, aki egyedül indult férje felkutatására. (NTM írod. tört. gyűjt. Llsz. 83.12.534.) [Nm. Madách-gyűjt. 118. t.] Közvetett forrás a szabadságharc erdélyi eseményeivel kapcsolatban Gracza György: Az 184S-49'úá Magyar Szabadságharc története. Bp., LMmpel, é. n. 5. k. és Jakab Elek: Szabadságharcunk történetéhez. Visszaemlékezések ]S4S-lS49-rc. Bp., 1SS0. című kötet. A családi tragédia eseményeit a fentebb jelzett újabb dokumentumok segítségével követjük nyomon. A gyilkosság tenyéré Békés megyében derül fény, innen indul cl a tettesek utáni nyomozás. A Békés Megyei Levéltárból származik a legtöbb közreadandó új dokumentum. Az önkényuralom közigazgatási rendszeréről eddigi ismereteinket (Vö. MI-dok. 129. dok. Keletkezéstörténet) az alábbiakkal egészíthetjük ki: Az 1849 októberében kiadott, a közigazgatást szabályozó Haynau-féle rendelet módosítását jelentette az a tervezett intézkedés, amely miniszteri biztosok kinevezését helyezte kilátásba. Haynau 1849 őszén Gyulai Gaál Edét, aki dunántúli konzervatív középbirtokos, a szabadságharc idején a 3. császári hadtest hadbiztosa volt, előbb Békés megye császári-királyi biztosává, majd ideiglenesen a Békés, Csongrád és Csanád megyékből, valamint Szeged szabad királyi városból álló polgári közigazgatási kerület főbiztosává (királyi biztosává) is kinevezte Szeged székhellyel. A szegcdi főbiztosi kerület 1850 áprilisában szűnt meg, amikor is Csongrád megyét a pesti katonai kerület alá, Békés, Csanád megyét pedig a nagyváradi kerület alá rendelték. A vonatkozó iratokat a segédkönyvekkel a nagyváradi miniszteri biztosság vette át. 1850. áprilistól 1850. decemberig a nagyváradi kerület miniszteri biztosa (K. K. MinisterialCommissariat Grosswarden - Nagyváradi cs. kir. miniszteri biztosság) Cseh Ede lett, aki előzőleg a pécsi kerület ideiglenes főbiztosa volt. (Miniszteri biztossá történt kinevezését Id.: "Csanád Megye részéről Makón tartott Fenyítő Tön'ényszékck Mutató Átadási Jegyző Könyve" 1849. december 1 - 1850. szeptember 10-ig. - ugyanis aztán összevonták Békésmegyével és átadták Békés megyének -). (420/1850. ikt. sz. CSML Szeged IV. B. 156.) Az események alakulása szempontjából a bennünket érdeklő nagyváradi kerületi biztos feladatát, hatáskörét - mint jeleztük - a Nagyváradi Császári-Királyi Katonai Kerület miniszteri biztosa vette át. (Levéltári leltárak 82. MOL Az abszolutizmuskori levéltár. Repertórium. Szcrk.: Sashegyi Oszkár. Bp., 1984. 133-134., 147-149. p., valamint Sashegyi Oszkár Abszolutizmuskori levéltár. Ak. K. Bp., 1965. 272., 254., 281-282. p.) Tm = Vö. MI-dok. 129. dok. Tm 433