Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

I. Madách Imrére közvetlenül vonatkozó dokumentumok (1823. január 21. – 1865. szeptember 16.) - 164. Hagyatéki tárgyalás „Néhai Madách Imre hagyatékának elintézése ügyében” (Balassagyarmat, 1865. szeptember 16.)

A bécsi hitelbank ennek alapján a kölcsönt 52 évi törlesztés mellett megajánlotta, mindazáltal azon föltétel alatt. l

ör hogy a bankot ezen megajánlás csak f. 1865 évi szeptember vegéig kötelezi, azontúl ajánlata nem állván. 2

or hogy a jelzálogot adandó hagyatéki fekvőségek a végrendelet értelme szerint Madách Imre általános örököse kiskorú Madách Aladárra telekkönyvileg is Írassanak által. 3

or hogy az ekép átirt jelzálogi fekvőségekre a kötelező f. évi szeptember végéig be is kebeleztessék. Ezen körülmények a hagyatéknak rögtöni elintézését igénylik, s azt indokolják, hogy a tárgyalás s az osztály f. 1865 évi október 6-ig az árvák sérelme nélkül függőbe nem maradhat, mint azt özvegy Fráter Erzsébet asszony 1241/865 sz.a. benyújtott nyilatkozatába kérelmezi. Ezen nyilatkozat egyes tételeinek tüzetes czáfolatába bocsájtkozni felesleges lenne, mert a leltár törvéuyszerüleg és hibátlanul van elkészítve, és mert a végrendelet szerint a kiskorú leány örökösök világosan csak az adósságok és terhek levonása után felmaradandó köteles részre vannak szorítva. Ha azonban özv: Fráter Erzsébet asszony a leltárra nézve személyesen is bővebb tájékoztatást kíván nyerni, e czélból s különösen a köteles részek szám szerint leendő megállapithatása végett a végrendeleti gondnok nem ellenzi, hogy e kérdések október 8án tárgyaltassanak, de arra kéri a tektes törvényszéket, hogy a hagyatéknak kiskorú Madách Aladár mint végrendeleti általános örökös nevére leendő átíratását, a kölcsön felvehetése tekintetéből telekkönyvileg is elrendelni, annyival inkább méltóztassék, mivel abba özvegy Madách Imréné szül. Fráter Erzsébet asszony is nyilatkozatába világosan beleegyezik. Ami pedig nyilatkozatának azon részét illeti hzogy ezen átírással együtt a telek jegyzőkönyvébe az ingatlanságok értékének, s az összes hagyatéknak l/3da mint a két leánygyermekek tulajdona jegyeztessék fel, azt sem jogos sem célszerű kívánalomnak tekinteni nem lehet, nem jogos azért mert a végrendelet szerint a köteles rész nem fekvőségben, vagyis természetben, hanem csak készpénzben adandó ki, s így a leányok a fekvőségek semmiféle részére, tulajdonjogi jogot nem nyerhetnek. Nem jogos továbbá, mert a köteles rész a tömegnek csak azon részéből adandó ki, mely az adósságok és minden terhek levonása után fennmarad. Nem czél szerű, mert ha ily tulajdoni jog a telekkönyvekbe bevezettetnék, azon esetben a hitelbank a kijelölt fekvőségekre a kölcsönt meg nem adná, s igy ezen följegyzés épen a leányok, s az örökösök kárára válnék a fent kifejezett oknál fogva. De az is tekintetbe veendő, hogy a köteles részt csak a terhek és adósságok levonása után felmaradandó tiszta tömeg képezi s e részben az örökösöket a hagyatéki hitelezők a törvénynél fogva megelőzik. Miután pedig a kölcsön felvétele az adósságok és terhek letisztázására van megengedve és kirendelve, ily tulajdoni igény feljegyzése a kölcsön betáblázását meg sem előzheti. Úgy áll tehát a dolog, hogy a köteles rész szám szerinti összegben lévén megállapítandó a leány örökösök javára, telekkönyvileg csak ezen összeg biztositható s igy az ez úttal, azért sem rendelhető a telekkönyvekbe feljegyeztetni, mert a 321