Újabb Madách Imre-dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárból és az ország közgyűjteményeiből - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 18. (Salgótarján, 1993)

I. Madách Imrére közvetlenül vonatkozó dokumentumok (1823. január 21. – 1865. szeptember 16.) - 139. Balassagyarmat választmányának kérelme Madách Imréhez, a balassagyarmati választókerület országgyűlési képviselőjéhez (Balassagyarmat, 1861. június 20.)

Az 1861. május 28-i ülésről, Madách Imre beszédéről: - Magyarország, 1861. május 29. 125. sz. 3. p.: "Országgyűlés: A nemzeti képviselőház XXXI. ülése... Zichy Antal után, ki a felirat mellett szólt, Madách Imre tartott közfigyelmet nyert jeles beszédet, ,.. A határozatot védte." Szontagh Pál verses levélben köszönti [Madách Imrét} (MÖM II. k. 1133. p.) Madách Imre édesanyjának írt levelében beszámol a sikerről (május 29.) (MÖM II. k. 919. p.) Madách Imréről, országgyűlési beszédjéről ír még: - Sürgöny, 1861. május 29. 122. sz. 1. p.; 1861. június 9. 131. sz. 1. p. Országgyűlési tudósítás "Madách Imre, az eddig fellépett ujonc-szónokok egyike, ki egy kissé elfogult vala ugyan, de beszéde szabatos..." A témához tartozó, eddig nem említett irodalom: - PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Teleki László és a vármegyék 1861-ben. Teleki és kora c. tudományos ülés anyaga írásban; In: Discussiones Neogradienscs. St., 1987. 117-139. p. - CSUKÁS ISTVÁN: A nemzetiségi kérdés Kemény, Jósika, Madách és Eötvös műveiben. Szeged, 1981. In: Irodalomtörténeti dolgozatok 129. 26^*1. p. - CSUKÁS ISTVÁN: Irodalmunk nemzetiségszemlélete a szabadságharc után (1849-1867). Szeged, 1983. Irodalomtörténeti dolgozatok 151. 139. BALASSAGYARMAT VÁLASZTMÁNYÁNAK KÉRELME MADÁCH IMRÉHEZ, A BALASSAGYARMATI VÁLASZTÓKERÜLET ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉHEZ Balassagyarmat, 1861. június 20. B. Gyarmat várossá választmányától. Tekintetes Madách Imre Úr, B. Gyarmati választó Kerület országgyűlési Képviselőjének Pesten Értésünkre esvén, hogy a' Pesti Országgyűlés a' törvénykezés rendszeresítését vette tárgyalás alá, jelen való időnek tartjuk Uraságodhoz azon kéréssel járulni, miszerint a' törvényhozó testületben hathatós befolyássá által oda működni méltóztassék, hogy a' még rendezett tanácsai felnem ruházott, de arra képes város Közönségek, különössen B. Gyarmat mező várossá is, úgy a' törvényhatóság valamint belgazdászata tekintetéből autonomszerű önkormányzati joggal, a' törvény által felruháztassák. Ezen kérelmünket a következően indokoljuk: l

ször B. Gyarmat várossá 8000 lélekből álló község, kereskedelme és ipara fejlődött, értelmisége nagy, Nógrád megyének székhelye, a' több mint bizonyos vasútvonal általi érintése szép jövőt igér; de csak úgy, ha mostani alárendelt helyzetéből kivetkőzve, a' törvénykezés és önkormányzati téren szabadabban mozoghatni képes leend. 2szor A* város jelen időkben rendezett tanácsért nem folyamodhat, mivel az 1848

lk évi XXIV törv. ez. értelmében sem a' felelős magyar ministerium, sem a' magyar királyi helytartó tényleg fen nem áll, nem létezik. 294