Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)
Földi István: NÓGRÁD MEGYEI EGYESÜLETEK 1867 ÉS 1918 KÖZÖTT
személy hoz létre közös célok, közös erővel történő megvalósítására. Az egyesület szóval azonos értelemben használhatók a társulat és az egylet kifejezések is. Az egyesületek egységes törvényi szabályozása az egész kor folyamán nem jött létre. A róluk rendelkező jogi szabályok legtöbbje rendelet, kisebb része törvény. Az első részletesebb jogszabály e jogterületen az 1394/1873. /R.T. 131./ eln. BM. számú körrendelet volt, amely kimondta, hogy a belügyminiszter feladatának tartja az egyesületek alapszabályszerű működésének biztosítását és rendezi az egyesületek feletti felügyeleti jogot. A 773/1874. /R.T. 209./ BM. számú rendelet intézkedett az egyesületek nyilvántartásáról. Egyben hatálya alól ki is rekesztette a részvénytársulatokat, a szövetkezeteket és a külön szabályozott egyleteket. Ezeket azután már nem vezették be a törvényhatósági nyilvántartásokba. Az 1508/1875. /1898. R.T. II. 245./ BM. számú körrendelet átfogóan szabályozta az egyesületek alapításával kapcsolatos kérdéseket. Fontos szabályok találhatók még az 1136/1898. /R.T. I. 244./ BM. számú rendeletben is. A kivételes intézkedésekről szóló 1912:LXIII. és LXVIII. törvénycikkek pedig az egyesületek tevékenységét korlátozó rendelkezéseket is tartalmaztak. Természetesen számos más jogszabály is keletkezett e jogterületen, ezek többsége azonban külön rendelkezéseket, kiegészítéseket, módosításokat közöl, illetve a század elejétől szinte csak tiltó előírásokat tartalmaz. Az állami beavatkozás az egyesületek keletkezésénél, fennállásuk és működésük során lényegében a felügyeleti jog gyakorlásában nyilvánult meg. Az egyesületek életrehívása, megalakítása elvileg szabad volt, az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabályt az illetékes törvényhatóságok útján fel kellett terjeszteni a kormányhoz láttamozás végett, amely azt bemutatási záradékkal látta el. Joga volt arra is, hogy az alapszabály módosítását javasolja elsősorban azon az alapon, hogy az a hatályos jogszabályokkal ellenkezik. Az egyesületek létrejöttének elvileg csak két feltétele volt: az alapszabályokban foglalt szervezet és célkitűzés, valamint meghatározott számú tagság (általában 3 fő). A korabeli jogi gondolkodás azonban különbséget tett az egyesületek magános közjogi megalakulása között. A magánjog szerint ugyanis az egyesület létrejött már az alapszabályok megalkotásával, azaz a megalakulásával. Ez a
