Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Diósi József: SALGÓTARJÁN NÉPOKTATÁSÜGYE 1868 ÉS 1948 KÖZÖTT

századforduló táján is elhangzottak efféle panaszok, hogy "

olyan tankönyvek is használtatnak, melyek a gyermek kezében annak hátrányára, semhogy hasznára váltak"

. De megfogalmazták azt is, hogy a jó tankönyv "

külsőleg tetszetős, tar talmilag szigorúan valláserkölcsös legyen, s felölelje mindazt, ami elenged hetetlen ahhoz, hogy befejezett egészet nyújtson"

. /35/ Az érvényes jogszabályok ellenére kevés iskolában működött ebben az időszakban könyvtár. Például az 1884/85-ös tanévben a 319 megyei elemi népiskola közül csak 72-ben. /36/ Salgótarján iskolai könyvtárügye is felemásan fejlődött, annak ellenére, hogy a községi képviselőtestület 1877-ben úgy határozott, hogy "

az összes iskolai hatóságok megkeresendök, hogy az iskolai könyvtár alakításá ról gondoskodjanak"

. /37/ A felhívásnak azonban alig volt foganatja. A működési gondokkal küszködő felekezeti és az üveggyári iskolában ismereteink szerint nem szervezték meg a könyvtárat. A bányatársulati iskolában is csak az új iskola felavatásával (1894-től) nyílt erre lehetőség. Az acélgyári iskolában pedig 1890-től vált rendszeressé a tanári és ifjúsági könyvtár tevékenysége. Porázik György főtanító azzal a megokolással javasolta létrehozni a könyvtárat, hogy ezáltal kiszoríthassák a "

lelket mételyező trágár olvasmányokat, a ponyvairo dalmat, a rémregényeket"

. Ettől kezdődően a vezérigazgatóság általában évi 50 forintot engedélyezett könyvbeszerzésre. így az 1899/1900. tanévben már 630 kötetből álló ifjúsági és 544 kötetes tanári könyvtár állt az érdeklődők rendelkezésére. /33/ A felszerelés, a taneszköz-ellátottság problematikájára csak az 1905-ös népiskolai tanterv bevezetésének időszakában fordítottak nagyobb figyelmet. Azonban az akkori új beszerzések a vázolt képen, arányokon alapvetően nem változtattak. 4. Az elemi népiskolák jövedelmi viszonyai A salgótarjáni iskolák eddig elemzett tárgyi feltételei differenciált fejlődésének magyarázata az iskolák, pontosabban az iskolafenntartók jövedelmi viszonyaiban keresendők. Csak ezzel magyarázható, hogy az elemi iskolahálózat újra és újra jelentkező fejlesztési szükségleteire az iskolafenntartók szinte minden alkalommal másképpen reagáltak. Salgótarján vezetése sem érezte igazán magáénak az iskolák fejlesztését.