Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

Az ipartelepektől életvitelben, gondolkozásban is elkülönültek az iparosok, kiskereskedők, városi hivatalnokok, katona-, pénzügyőr tisztek stb. Elsősorban az ő számukra szerveződött a városi polgári kör. Talán sikerült e fejezettel érzékeltetnem, hogy a dualizmus bukását megelőző közel 30 év egyesületi élete milyen markánsan elkülönülő kettős szálon szerveződött. Egyfelől létezett — jelentősebb hányadában — a központilag szervezett egyesületi mozgalom, másfelől bontakozott a helyi, illetve rétegigényekre alapuló, szabad, autonóm társaságok kisvilága. Társadalmi mozgásaink ebben kitapintható ellentmondásosságát és következményeit pontosan meglátta és rögzítette Szekfű Gyula: "

Köztudomású, hogy egészséges egyesületi élet, melynek társadalomszervező hatása lehetett volna, 1918 összeomlásáig alig fejlődött ki, s ennek az összeomlásnak is egyik oka kétségtelenül az volt, hogy sem a vezető réteg, sem pedig a falusi nép nem rendelkezett életképes szervezetekkel, a lakosság tökéletesen atomizálva volt, s e szervetlen és szervezetlen tömeg fölé borult egyetlen védőponyva gyanánt az államhatalom. S mikor ezt a ponyvát egy pillanatra elfútta a világtörténelem szele, az egész nemzet ott állott védtelenül a zimankóban ..." /183/ V. AZ EGYESÜLETEK SZEREPE A TÁRSADALOMBAN. ÖSSZEGZŐ TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A magyarországi egyesületek közel kétszáz éves múltja néhány rnáig ható tanulsággal szolgál. Az általam áttekintett öt évtizedből levonható következtetések — már tájékozottságom okán is —, csak egy töredékét képezik annak a tapasztalatmennyiségnek, ami az egyesületek 1949-es tömeges feloszlatásakor elveszett. Lehetőségem szerinti számbavételüket e részlegesség ellenére mégis fontosnak tartom, mivel véleményem szerint az elmúlt társadalmakról meglévő ismereteinkben, nézeteinkben nem foglalnak el valóságos szerepüknek megfelelő helyet. Azért is hasznos az összegzés, mert ezáltal a mai társadalmunkban létrejövő társulások jobb működtetéséhez praktikus ismereteket szerezhetünk. Az 1830-as évek egyesületi életét Széchenyi István kezdeményezése nyomán alakuló kaszinók határozták meg. Ebben az időben már országszerte, léteztek