Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

működtek, amelyek feladata azonos volt az általános tanítóegyesület programjával. /158/ Az egyesület az 1870-es évektől egyre inkább a magyarosítás eszközévé vált. A korabeli sajtó gyakran adott hírt az egyesület keretében zajló bemutató tanításokról, tanulmányi kirándulásokról. Rendszeresen írtak ki nevelési pályázatot, s 1900-ban "

Nógrád megyei Tanügy" címmel lapot indítottak. A megyében több kör, egyesület foglalkozott a népoktatás fejlesztésével. Többek között a Balassagyarmat Vidéki Római Katholikus Népnevelők Egyesülete, amely 1883-ban Farkas Mihály érsekvadkerti kanonok esperesplébános indítványára alakult és ilyen volt az Ágostoni Hitvallású Evangélikus Egyházmegyei Tanítóegyesület Köre is. Emellett működtek a váci és a rozsnyói római katholikus egyházmegyék, az országos polgári iskolai tanítók és az izraelita tanítóegyesületek körei. Losoncon független, önálló tanító kör végezte a munkáját. A Balassagyarmat Vidéki Római Katholikus Népnevelők Egyesülete alakulásától folyamatos munkát végzett. 1906. október 25-i közgyűlésükről rövid hírt adott a sajtó is. /159/ Ekhardt Viktor elnök "

magas szárnyalású beszédet" mondott a keresztényszocializmusról. "

A vitatételek felolvasása keretében Demény András a nevelő kézimunka hasznáról ... Szokoly István pedig az alkoholizmusról tartott felolvasást valamint "

megbotránkozását fejezte ki a gyűlés azon tanítók fölött, akik a nemzetközi szocializmushoz csatlakoztak"

. /160/ Vallási és karitatív egyesületek A felvilágosodás, a francia forradalom, majd a polgári forradalmak hatására terjedő liberális gondolkodás óriási tömegeket taszított el a katolikus egyháztól, soha nem látott szekularizációs folyamat indult el. "

Az emberek mindenütt tömegesen hagyták el az egyházi közösséget, az egyháztól már csak mint valami társadalmi szolgáltatást várták el a kereszténységet, a házassági esketést és a temetést. ... Az egyház természetesen azonnal reagált erre az új helyzetre és lényegében ennek következménye volt a világiak apostolságának valamilyen megszervezése, akcióba állítása. Az első időkben főleg a nagy számban elszaporodott egyesületek, legényegyletek, kongregációk, oltáregyletek, vallásos ihletésű diákmozgalmak stb. stb. voltak hivatva arra, hogy most már a világiakat is bekapcsolják valamiképpen az ún. egyházi munkába ..." /161/ Magyarországon