Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

olvasójuk 1914-ben volt: 205 fő, akik 7.600 kötetet kölcsönöztek. /132/ A nagy egyesület mintájára 1907-ben Salgóbányán megalakult a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság Salgóbányatelepi Felvigyázó és Munkásszemélyzeti Olvasó Egylete is. /133/ A Salgótarjáni Római Katholikus Olvasókör (1900) a legnagyobb hatású, a gyári világon kívül eső egyesület volt a településen. A Salgótarjáni Lapok majd minden számára jutott egy róluk szóló hír a század elején. Működési céljaikat a "

Salgótarján és környékén lakó katholikusok és más keresztény vallásúak szellemi, társadalmi és anyagi karitatív érdekeinek előmozdítása, vallásos és hazafias szellemű összejövetelek s felolvasások által ..." /134/ képzelték megvalósítani. Volt könyvtáruk klubhelyiséggel, s az olvasókörön belül működött dalárda, zenekar és műkedvelő csoport. Rendszeresen tartottak színi előadásokat, 1902-ben például a városban felállítandó Kossuth szobor javára léptek fel, de gyakran tartottak felolvasásokat is. /135/ Az olvasókörök, olvasóegyletek inkább a "

nép"

, a falvak egyesületei voltak, amelyeket a helyi értelmiség hozott létre, s ők irányították a bennük folyó életet is. A megye 25 dualizmuskori olvasóegyletében egyenetlen színvonalon folyt a "

munka"

. Sok esetben a pap, a tanító vagy a jegyző lendületének elültével a találkozások is elmaradtak. Alapszabályban foglalt céljaikat legtöbbször a Nagy-Oroszi Olvasó Népköréhez (1877) hasonlóan fogalmazták meg: a hazai nyelv terjesztése, a "

jó irányú könyvek és hírlapok olvasása, felolvasások rendezése, művészetek előmozdítása" által. /136/ Az olvasókörök elterjesztésében jelentős szerepet vállalt a Magyar Gazdaszövetség. (Lásd a Gazdasági és rétegegyesületek c. fejezetet.) A társaskörök, népkörök működésükben alig különböztek az olvasóköröktől. Esetleg annyiban, hogy kitűzött céljaik középpontjában nem az olvasás, irodalommal nevelés állt, hanem más cselekvések: színjátszás, dalolás, társalgás stb., napi életük azonban annál inkább hasonlított egymásra. A két társas egylet Kisterenyén és Salgótarjánban, munkások elhatározásából létesült. Az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. alapította Salgótarjáni Öblös-Üveggyárban Szvoboda Károly Európát járt hűtőmester és német segítői hoztak létre egyesületet, Salgótarjáni Palackgyári Munkások Társas Egylete (1906) néven. Céljuk a gyárban dolgozó nemzetiségiek közötti ellentétek megszüntetése, később a tagtársak segélyezése. Szvoboda Károly még ugyanabban az évben dalkört szervezett és az egyletbe hozta a már régebbtől működő német