Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

egy volt olyan, amelyik agrárvidéken vetette meg a lábát. (NógrádverŐczei Casino, 1912) A századforduló Nógrád vármegyéjének egyetlen rendezett jogú városa Losonc volt. E státus nem megalapozatlan, mert minden tekintetben a megye legfejlettebb, legurbanizáltabb és leggazdagabb településnek számított. A város és környéke vállalkozásaihoz kiterjedt pénzintézeti rendszer szolgáltatta a tőkét, messze földön híres, jól jövedelmező ipari üzemei közel 3.000 munkást foglalkoztattak. Az 1867-ben kiépített Budapest-Salgótarján vasútvonal meghoszszabbításával 1871-ben vasúthoz jutott, s ez jelentősen tágította az iparfejlődés lehetőségeit. "... iskolák, gyáripar és kereskedelem tekintetében szokat lanul gazdag ez az aránylag kis város /107/ "... főbb utcái, középen kockakővel, a gyalogjárón aszfalttal van burkolva és két szélén fásítva /108/ — olvashatjuk az 1910-es években megjelent monográfiában. Az ipar nemcsak külsőségeiben formálta át a várost, hanem viszonyaiban is. A már régebbről meglévő, polgári szellemmel átitatott hagyományok jó táptalajra találtak az új mentalitást igénylő századfordulós világban. Losonc a Felvidék kultúrájának is egyik központja volt. A városban az 1500-as évek végétől református gimnázium működött, amely a 18. század utolsó éveitől főiskolává vált. 1869-től pedig állami tanítóképző indult, ahol 1910-ben 130-an tanultak. Volt még ekkor a településen 5 elemi iskola, polgári leányiskola, alsófokú kereskedelmi- és iparos tanonciskola és két városi óvoda. /109/ A többirányú fejlettség megmutatkozott Losonc közéletében és társasági életében is. A megye legtöbb városi hatókörű egyesületét (40-et) is itt alakították. A Losonci Kaszinó Egyesület (1833) nem esett át a nagy válságokon, termeiben mindig mozgalmas élet folyt. A városi nyilvánosság igazi fóruma, a tartalmas szórakozás színtere tudott lenni az első világháború kitöréséig. Az 1890-es évek elején 223 tagjának 36 hírlapot járatott, amiből 26 magyar, 8 német, 2 francia nyelvű volt. Közülük 13 politikai, 9 szépirodalmi, 6 humorisztikus, 5 különböző szaklap, 5 pedig helyi érdekű. 1891-es közgyűlésükön 54 frt 77 kr-t helyeztek letétbe Losonc város monográfiájára. /110/ A kaszinókról elmondottakat sűrítve tartalmazza a Losonci Casino Egylet alapszabálya: "... állandó alkalmat nyújtani a Losonc város és vidéke művelt, értelmes és jellemes polgárainak, hogy együttes társalgás és eszmecsere által köztük a közszellem ébresztessék, a hírlapi irodalom figyelmes olvasásával, közügyek iránti érdeklődés előmozdításával, felolvasási és művészeti estélyek