Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Brunda Gusztáv: MŰVELŐDÉSI TARTALMÚ EGYESÜLETEK A DUALIZMUSKORI NÓGRÁDBAN 1867-1918 (Művelődéstörténeti áttekintés)

érdekében félévszázados, de használható definíciót javaslok: az egyesületek olyan, ,-- a társadalmat strukturáló közösségek, társulások, melyekbe az ember nem születik bele (mint a család, a hagyományos egyházak, a faluközösségek, az állam'ésé'tében), hanem saját elhatározásából vesz benne részt azért, hogy vállalkozzon valami olyanra, amit a törvények lehetővé tesznek"

. /21/ A szerző mindezt kiegészítendő, később még hozzáteszi: "

Az alapszabály létezése ... ga rantálja ... mindkét fél, a társadalom és az állam együttműködési szándékát. Magam részéről ezt érzem az egyesületek alapvető ismérvének"

. /22/ Bősze Sándor a dualizmus idején Somogyban működött egyesületek többszempontú, árnyalt vizsgálata után, számba vette az egyesületek kritériumait is. Az általam ismert legátfogóbb leírást adta így az egyesületeknek, ezzel biztos támpontot nyújtva a kérdés további vizsgálatához. "

Az egyesület természetes és jogi személyek által a hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött alapszabályban megfogalmazott gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, tudományos, szakmai és egyéb közös célok megvalósítása érdekében létrehozott — önkormányzattal, meghatározott szervezeti felépítéssel és önálló gazdálkodás jogával rendelkező társaság, melynek tagjai megszabott tagdíjat fizetnek. Az egyesület kifejezetten gazdasági-termelői tevékenységet nem folytat, valamint — általában elsősorban nem politikai célokat kíván megoldani. Hatósági jogkört nem gyakorol. Az alapszabályokban lefektetett célokhoz viszonyított közös érdekeket az egyesületen kívülállókkal szemben, mint érdekvédelmi szerv is képviseli. Adott helyzetben közvetítő szerepet tölt be a kormányzat, vagy a politikai pártok és a helyi törekvések között. Az egyesületi tagok jogai, a fizetett tagdíj mértékétől függően nem egyformák. Az egyesület az alapszabályokban meghatározott közigazgatási területen működhet, de — néhány kivételt nem számítva — fiókegyletet hozhat létre." /23/ Tipizálás és korszakolás Már az 1508/1875. B.M. sz. körrendelet csoportosítja az egyesületeket, úgymint: politikai, humanisztikus, nyerészkedési, közművelődési és gazdászati egyletek. /24/ Az Országos m. kir. Statisztikai Hivatal 1878-ban összeállított országos egyesületi statisztikájához 16 csoportot, Bősze Sándor idézett művében pedig tíz főcsoportot állított fel. /25/ Sóti Éva a Horthy-korszak kecskeméti e-