Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 7. Molnár András: „Vágtatók” és „fontolva haladók”. Politikai érdekcsoportok hatalmi konfliktusai a reformkori Zalában
lemondott a követségről. Lépése súlyos válságot idézett elő a helyi liberális párt soraiban. Legjobb barátai hagyták el, és visszavonultak a vármegye közéletéből. Szabaddá vált az út a hatalom megszerzésére törő, Forintos György által vezetett "Hertelendyánusok" előtt. 30 Miután 1844 nyarán "Csányinak, Horváthnak sem pénzük, sem kedvük nem volt a tisztválasztásba az akkori körülmények között tettlegesen befolyni"** a vezetők nélkül maradt liberális párt meg sem próbálta befolyásolni a tisztújítás menetét. A két liberális alispán (Kerkápoly és Csillagh Lajos) ugyan a helyén maradt, de leköszönt a korábban megválasztott fő- és alszolgabírák döntő része. A mintegy 1500 többségében "Hertelendyánus" kisnemes jelenlétében, 1844. június 10-én megtartott tisztújításon végre hivatalt kaptak Hertelendy bizalmas emberei. (Köztük Bogyay Lajos, a későbbi császári megyefőnök). 32 A vereség után Deák ocsúdott fel hamarabb. A vármegye 1844. november 4-i közgyűlése, melyen csak az "intelligencia" volt jelen, megsemmisítette a konzervatívok korábbi (lorteseszközökkel kivívott) adóellenes határozatait. Ekkor jelölte ki Deák a liberálisok új taktikáját: "Tegyen bár az ellenfél korteserővel bármit a haladás elvei ellen, mi azt a legközelebbi gyűlésén, melyre ők korteseket nem hoznak, meg fogjuk változtatni!' 3 * 1844. december 2-án fényes vacsorával ünnepelte a liberális tábor a vezérek, Csányi és Horváth visszatérését, a kibékülést Deákkal. A jelenlévők ekkor "becsületszóra" megfogadták, hogy megtesznek minden tőlük telhetőt a liberális reformkövetelések, legelső helyen a közteherviselés kivívásának érdekében. Fogadalmukat egy rövid liberális program- és egységnyilatkozat aláírásával pecsételték meg. 3 * Miután a hivatalok elnyerésével megelégedő konzervatívok, lényeges politikai kérdések kapcsán többé nem hallatták hangúkat, a liberális párt a védegylet mozgalomra támaszkodva szervezte újjá önmagát. Az első zalai egyletet még 1844 decemberében Csányi alapította Nagykanizsán, 1845 novemberében pedig már 14 védegyleti osztály működött a vármegyében, vezetőségük döntőrészben a liberális párt tagjaiból került ki.35 Miután a liberálisok anélkül is a vármegye politikai döntéshozói maradtak, hogy a tisztikarban is többségben lettek volna, ellenük a vármegyébe 1845 nyarán érkező adminisztrátor, gróf Festetics Leó sem tudta sikerrel mozgósítani a helyi konzervatívokat. 36 Az utolsó jelentős politikai összecsapásra az 1847-es tisztújítás alkalmával került sor. A tisztújítás politikai jelentőségét a következőképpen hangsúlyozta ekkor a liberális párt egyik vezetője, Zalabéri Horváth János: "Hazánk politikai bonyodalmaiban a tisztújítási mozgalmak legtöbbnyire nem személy, de elvkérdéssé változtak, így minden mozgalom egyszersmind politikai pártmozgalom, melynek jó vagy bal eredménye a szabadelvű vagy pecsovics párt mérlegének egyensúlyát rúgatja fel vagy alá"*i A liberálisok kísérletet tettek arra, hogy rávegyék az adminisztrátort a korábbi alispánok újraválasztására, és a tisztújítás szűk körben tartására, ám Festetics Leó kijelentette: "Ha jobbra 400 kaputos, amott 500, ha mindjárt merő bocskoros állana is, csak is egyedül a többségnek adná az elsőbbséget."^ Mindkét részről kezdetét vette 30. KÓNYI: II. köt. 3-54. p., FERENCZI: I. köt. 362-390. p. 31. VÁCZY: 142. p. Deák Ferenc Wesselényi Miklósnak, Kehidán. 1844. november 27. 32. ZML Kgy. jkv. 1844: 1858. 33. VÁCZY: 143. p. Deák Ferenc Wesselényi Miklósnak. Kehidán. 1844. november 27. 34. VÁCZY: 150-152. p.Deák Ferenc Csapody Pálnak. Zalaegerszeg, 1844. december 4. A program egykorú másolata: ZML Zalavári apátság házi levéltára. Loc. 3. fasc. 2. No. 129/b. 35. OL R 104. Védegyletre vonatkozó iratok. Igazgató választmányi jelentés a Védegyleti közgyűlésre.; Zala megye, 1904. szeptember 25. (39. sz.) 3. p. 36. MOLNÁR András: Követválasztás - fegyverek között!? A zalai ellenzék és az adminisztrátor vitája a katonai karhatalom bevetéséről. (Megjelenés alatt a Hadtörténelmi Közleményeknél.) 37. ZML Dervarics család levéltára. Dervarics András hivatali iratai. Zalabéri Horváth János Dervarics Andráshoz. Zalabér, 1847. április 23. 38. Budapesti Híradó, 1847. május 2. (585. sz.) 294. p. 194
