Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 7. Molnár András: „Vágtatók” és „fontolva haladók”. Politikai érdekcsoportok hatalmi konfliktusai a reformkori Zalában

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Molnár András "VÁGTATOK" ÉS "FONTOLVA HALADÓK". POLITIKAI ÉRDEKCSOPORTOK HATALMI KONFLIKTUSAI A REFORMKORI ZALÁBAN 1843 tavaszán gróf Majláth János "vágtató párt"-nak, "vágtató oppositio"-nak nevezte a zalai liberálisok Csányi László vezette balszárnyát a "Nemzeti Újság" hasábjain.

1 Hertelendy Károly, a zalai konzervatívok pártvezére pedig a "VHág"-ban bélyegezte őket "túlzó", "rohanó", "uralkodó" pártnak.

2 A konzervatívok "fontolva haladó" elnevezése érdekes módon éppen Csányi Lászlótól eredt: néhány hónappal korábban, a Pesti Hírlap egyik vezércikkében használta először e kifejezést.

3 A saját pártját ért "vádakat" 1843 nyarán a következő érvekkel utasította vissza: "Fogalmam szerint szavak minők 'rohanó párt' szükségképföltételeznek egy vagy több más pártokat is, melyek tespedjenek vagy menjenek, a megyét politikai felekezetekre osztják, [...] márpedig Zalánk évek és évek óta egy és oszthatatlan volt, oszthatatlan annyira, hogy a vegyes házassági ügyet ide nem értve, 1834-ik év óta elvekre nézve gyűléseinken soha véleménykülönbség nem mutatkozott''.

4 Ismereteink szerint a zalai konzervatívok valóban ritkán hangoztatták véleményüket a lényeges politikai kérdések elbírálásakor. 1836-ban a jobbágyok sorsán könnyítő Deák szabadelvű politikájával fordultak szembe néhányan,

5 1841-ben a vallásügyi viták során szintén az ő, vallásszabadságot hirdető nézeteit támadták,

6 végül 1843 tavaszán a közteherviselés, a nemesi adózás bevezetése (és megint csak Deák személye) ellen léptek fel.

7 A konzervatívok nyílt, összehangolt fellépésére más politikai kérdések kapcsán nem került sor. Csupán néhányan hangoztatták időnként egyéni véleményüket, mint például a jobbágyszármazású és minden nemesi pártküzdelmen kívül álló novai esperes, Plánder Ferenc.** Miközben azonban a magát "szabadelvűnek" 1. Világ, 1843. április 19. (31. sz.) 246. p. 2. Világ, 1843. május 17. (39. sz.) 314. p. 3. Pesti Hírlap 1842. szeptember 22. (180. sz.) 671. p. vö.: VISZOTA Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bp., 1927.

1. rész. (1841 -1843) 692. p. 4. Pesti Hírlap, 1843. június 22. (258. sz.) 417. p. 5. Zala Megyei Levéltár (ZML) Séllyey család ievéltára. Deák Ferenc Séllyey Elekhez. Kehida, 1836. szeptember 25., KÓNYI Manó: Deák Ferencz beszédei 1842-1961. 2. bőv. kiad. Bp., 1903. II. köt. 1-3. p. 6. Magyar Országos Levéltár (OL) P. 61. Bogyay család levéltára. 10. cs. Hertelendy Károly beszéde Zala megye közgyűlésén, 1841. január 11. 7. FERENCZI Zoltán: Deák élete. Bp., 1904.

1. köt. 362-390. p.; KÖNYI

II. köt. 3-54. p. 8. ZML Letétek. Egyedi vegyes iratok gyűjteménye. 5766. sz. Plánder Ferenc bejegyzései a novai keresztelcsi anyakönyvbe, (gépeit másolat). DEGRÉ Alajos: Plánder Ferenc élete, egyénisége, politikai nézetei. In: PLÁNDER Ferenc: Göcsejről. (A Göcseji Múzeum Közleményei 29.) 49-52. p.