Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
VII. TÁRSADALMI ELLENÁLLÁSI TECHNIKÁK FORMÁLIS SZERVEZETEK NÉLKÜL - 1. Tóth László: A besenyőtelki társadalom akaratnyilvánítási képessége 1945 után
A helyi döntéseket másrészt az egyes konkrét ügyekben is befolyásolja ez az érintkezési infrastruktúra, mégpedig oly módon, hogy lehetővé teszi a helyi hatalom által döntési helyzetnek tekintett szituáció megismerését; a problémák olyan megfogalmazását, ami döntési helyzet elé állítja a helyi hatalmat; az eldöntendő kérdéssel kapcsolatos információk áramlását; az információk alapján vélemények kialakulását; a kialakult vélemények ütköztetését és összeegyeztetését; a közvélemény vagy több közvélemény megfogalmazódását egy-egy döntési helyzetben; és e közvélemény(ek) közvetítését a döntéshozatal helyi szintjére, s ezzel a döntés befolyásolását. Négy konkrét adat mutatja a rendszer működését. 1. A közügyek ismertsége. A falut foglalkoztató és/vagy tanácsülés elé került 52 közügyre vonatkozóan (1974-1984 évekből) tettünk fel kérdéseket 11 családnak. A kérdéses ügyekből a legtöbbet ismerő családnak 42 problémáról volt tudomása, a legrosszabbul tájékozottnak pedig 21-ről. Ez utóbbi teljesen elszigetelt, helyi rokonsággal nem rendelkező idős nyugdíjas házaspár volt. A rendszer működésének hatékonyságát jól mutatja, hogy egy csak kéthetente hazajáró féri is 30 problémát ismert az 52-ből. Mindez arra utal, hogy a közügyek jelentős hányadáról értesülnek az itt élők. Ha csak a nagy fontosságú ügyeket vesszük, akkor ezek ismertsége mind a 11 család esetében meghaladja a 80 százalékot. 2. A közvélemény kialakultsága. Az 52 megkérdezett ügyből 7 olyan volt, amiben nem alakult ki közvélemény és 8 olyan, amiben több közvélemény is kidolgozódott egymással párhuzamosan. A legfontosabb ügyek közül mindössze egy olyan volt, amiről ugyan tudott mindenki, de nem alakult ki közvélemény, pontosabban csak az ügy által közelebbről érintettek körében volt egyértelmű közös álláspont a kérdésről. 3. A közvélemény érvényesülése a tanácsi döntésékben. Ötven ügyben sikerült összevetni egymással a közvélemény és a tanácsülési döntés tartalmát. Kiderült, hogy a közvélemény és a döntés tartalma 25 esetben volt azonos és 18 esetben különböző, míg 7 ügyben nem alakult ki közvélemény. Informatív értékű, hogy azokban az ügyekben, ahol a döntés előtt ismert volt a kérdés, nagyobb a közvélemény és a döntés közötti egyezés, mint azokban, ahol a közvélemény csak a döntést követően alakult ki. Ez arra utal, hogy a tradicionálisan kialakult kognitív vonatkoztatási rendszer nem határolja be egyértelműen egy-egy konkrét üggyel kapcsolatban az érintettek valószínűsíthető álláspontját. A közvélemény és a döntés egyezésének esetei emellett nem haladják meg döntő mértékben azoknak az eseteknek a számát, amikor nem egyezik a közvélemény és a döntés tartalma, ami arra utal, hogy a közvélemény érvényesítése csak bizonyos keretek között sikeres. 4. A tanácstagi felszólalásokra adott tanácsi vezetői válaszok. Az 1974-1984 közötti időszakban 221 tanácstagi kérdés, interpelláció hangzott el. Ebből egyetértő választ adott a tanácsi vezetés 129 esetben, elutasító választ 41 esetben és megválaszolatlanul hagyott 51 kérdést. Szimptomatikus értékű az, hogy rendkívül magas a megválaszolatlanul hagyott kérdések száma. Az elmondottakból az a következtetés vonható le, hogy a vizsgált községben az emberi érintkezés infrastruktúrája viszonylagos hatékonysággal működik. Rendkívül hatékony a közügyekre vonatkozó információk áramoltatásában, kevésbé hatékony a kialakult közvélemény érvényesítésében. Az azonban mindenképpen nyilvánvaló, hogy az 1945 utáni időszakban mindvégig létezett és létezik a civil társadalom közéleti tevékenységéhez terepet biztosító intézményrendszer. A kutatás más adataiból tudni lehet, hogy a közvélemény akkor érvényesült, ha a kérdéses döntés a legitimnek tekintett "civilizációs image" keretei között maradt (pl. civilizációs érték mindenki szemében a kövesút, a vízvezeték stb.). Egyáltalán nem érvényesült viszont olyan esetekben, amikor e civilizációs modell hierarchiája (többkevesebb) alapján nem volt rangsorolható a kérdés (pl. kerékpárút épüljön vagy az óvodát 360
