Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 5. Knézy Judit: Illúziók és jobbágylázadások (A csurgói és marcali jobbágyok küzdelmei a 18. században

esetenként, nehogy a saját földjüket művelhessék a robot teljesítése helyett - világít rá a marcaliak helyzetére egy 1802-ben és 1803-ban egyenesen a királynak írt levél. 13 A sok tilalom kijátszása szinte szervezetten történt, pl. a tilos legeltetések elszaporodtak az urasági birtokokon, ezért a határjelek pontos kijelölését, az állatok ellenőrzését, a mezők, a makkoltatás és az irtások összeírását javasolja pl. a csurgói tiszttartó.! 4 Külön fejezetet érdemelnének az orwadászat, orvhalászat esetei, hiába tiltotta el a megye a somogyi jobbá­gyokat 1721-ben a vadászattól, a fegyverviseléstől, 15 ennek ellenére a fegyverek tartása, tőrök, vermek használata és más kihágások sűrűn szerepelnek az uradalmak irataiban. A csurgói uradalom már 1714-ben!6 megtiltotta a vadászatot és madarászatot jobbágyainak, de még a század végén is többízben előfordul, hogy az éber pandúrok puskákat, vastőröket koboztak el. 17 Még több gond adódott az erdei legeltetésekből, falopásokból, a makk feletetéséből. Magyar Eszter, a tihanyi apátság zamárdi, endrédi, kapolyi jobbágyaival kapcsolatban írja, hogy annyira elszaporodtak az erdőkkel kapcsolatos jobbágyi kártételek, hogy az uradalmi tisztek felsőbb utasításra szigorúan vezették az erdőkihágások jegyzőkönyvét. A jobbágyság nehezen törődött bele, hogy a korábbi szabad erdőhasználatát már csak az allodizált erdők­ben tételesen előírt használati jogok, szolgalmak pótolták úrbéres szolgáltatások fejében.18 Paraszti tiltakozások, kérvényezések sorát indította meg az írtásföldek elvétele, vagy megváltása, a legelők csökkentése, vagy rosszabbra cserélése is. A marcaliak nagyon következetesek voltak az írtásföldjeik és korábbi nagyobb legelőik visszakövetelésében, de az uradalom is ugyanilyen következetes volt a kérések teljesítésének elutasításában. A marcali, segesdi és somogyvári uradalomban 1763-ban írta össze Kenyeres Ignác az írtásföldeket és vissza is vette az uradalom használatába. 1769-ben is hiába panaszolták e sérelmüket a jobbágyok. 1 ? Az uradalom joggal hivatkozott arra, hogy a föld mindig is az övé volt és joga is van visszavenni, de a fáradság váltságdíját megfizethette volna a parasztoknak. A jobbágyság másik állandóan visszatérő kérése a kellő mennyiségű rét és legelő biztosítása volt. Ebből is sorozatosan és jogtalanul játszotta ki az uradalom a marcali jobbágyokat. Pl. 1790-ben ezt írják a marcaliak: "... vágynak oly szegény fél helyes jobbágyok közöttünk, kiknek ' nehezen két-három szekérre való szénájok terem, sőt mondhatjuk hét, nyolc petrencére való is alig vagyon miuta az insellér elmérte a réteinket, úgy, hogy nem ökröt, de még csekély apróbb marhát a szükség miatt nem tarthatnak...", és kérték megnagyobbítani az "előbbeni mód sze­rint." Az uradalom válasza újra és újra azonos volt: a sessiókhoz "igaz mértékkel" és "törvény szerint" vannak kimérve a rétek, s akinek ennél több rétre van szüksége, kössön szerződést, azaz vegyen bérbe az uradalomtól és fizessen, robotoljon érte. 20 A jobbágyok megnyug­tatására hangsúlyozott "igaz mérték" az 1828 évi összeírás szerint kevesebb, mint amennyi az Urbárium szerint járt volna (10 kaszás helyett csak 8 kaszás). 21 13. MOL. P. 623. 219. C. IV. k. 3. sz. (1741-1845) 88-89. p. KANYAR József 1967: 158-60. p. közli teljes ter­jedelemben az 1803. évit. 14. Ld. a 11. jegyzetet. 15. KOLOZSVÁRI Béla 1928: 51-58. p. 16. MOL. Festetics cs. - Gelsei Pethő cs. lt. P. 235. 35. cs. 17. N. KISS István 1974: 66-71. p. - TAKÁCS Lajos 1986: 419^36. p. alsoki (1786) és bagolai (1771) adatokat idéz. 18. MAGYAR Eszter 1986: 481-3. p. 19. MOL. Széchenyi cs. lt. P. 623. E. IV. 3. sz. 219. cs. (1770-1814) Acta exirpatures concernentia. Továbbá T. MÉREY Klára 1965: 46. p. 20. MOL. Széchenyi cs. lt. P. 623. C IV k. 3. sz. 219. cs. (1741 -1845) 35. p. Oppidum Marcali. Urbarialia oeco­nomica et dimensionalia. 21. MOL. N. 26. Regnicolaris conscriptio 1828. Somogy megye Marcali. 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom