Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)
II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 2. Horváth Lajos: Jobbágyközösségek egymás közötti összeütközései határaik miatt Pest–Pilis–Solt vármegyében a 17. században
tótgyörki bírák másnap leromboltatták. Aszód és Bag határán 1654-ben emiitének egy valamikor hármas határfát, de közülük az egyik leégett, egy másik helyen mind a három körte méta kiégett. Ugyanitt egy tövisbokor is határdomb volt, de a bagiak kiirtották és a dombot felszántották.2 Tótgyörk lakói 1661-ben önkényesen áthelyezték a Püspökhatvannal közös határjeleket. Gar ay István, 80 éves tanú vallotta 1668-ban, hogy "az püspök hatvány búzák közt két határ volt, az egyike Gyürky, az másik Püspök hatvány. Az Terek no ky menvén azon határra azt kérdete, a püspök hatvány Szücz György nevő emberiül, ky hanta el ezen határokat, azt felelte azon ember, hogy eő és az eŐ ekéje, az kyre tudomást tettének az Gyürkyeik, vette eszében, hogy nem jól beszél, örömest megh taghadta volna, de késső volt. "3 Ravaszabb módja volt a föld-szerzésnek a terület nevének a megváltoztatása, hogy a rá vonatkozó korábbi birtokjogi iratok érvényüket veszítsék. Ez történt a Túra és Hatvan között fekvő, egykori középkori falu, Szentgyörgy esetében, melynek neve a 17. századra Szentgyörgyhalma lett, végül már csak Halom - akarva, akaratlanul? - és egy 1657-es tanúkihallgatás során már senki se emlékezett arra, hogy ez egykor falu, sőt búcsújáró hely volt. Később más tanúk mégis azt vallották, hogy "Sz: György Pusztának, hogy az füzes között Hatvan felől vagyon az Telekje, vallja azt is és úgy hallotta, hogy az mostani Turaj Malom Sz. György földön volna, vallja azt is és ugyan szemével látja, Sz: György között és Parócza között az Turaj Patakban egy rakás kő volt, az mölljet elrekkentettek, de nem tuggya mellik Sz: Egyház köve volt, Paróczáyé avagy Sz: György." Egy másik tanú szavai szerint: "Sz: Györgynek az Sz: egyháza az Rekettyésben volt, de az Törökök Hatvanban hordották." Vagyis a templom is, mint vitán felül álló bizonyítéka egy egykori falunak, eltüntetendő volt, hogy birtokjogi per során, a bizonyítási eljárásban ne legyen felhasználható. Vajon nem ez az egyik oka - amellett, hogy a templom köveit építőanyagnak használták fel -, hogy Pest megye területén százával tűntek el a pusztatemplomok, még az alapjukat is kitermelték a 16-17. században?4 . , Szelídebb formája volt a csalásnak a határkijelöléskor az, összesereglett tanúk etetéséitatása a kedvezőbb vallomások megszerzésének szándékával. PPS vm. hatósága vizsgálatot folytatott egy ilyen ügyben 1661-ben, amikor a kérdések egyike így szólt: "Tudgyáké az bizonyságok, hogy az Szadaiak az magok bizonysági közzül sokakot meg részegítvén úgy járták az határokat, és részegen esküttették is." Előfordult olyan eset is, amikor a két szomszéd falu között a határok sértetlenül a helyükön maradtak, mégis az egyik fél megkárosította a. másik határát. Á hévíziek 1654 előtt malmot építettek, gátakat emeltek, minek következtében a hévízgyörkiek rétjei kiszáradtak. Egy tanú szerint olyan súlyos volt a helyzet, hogy ha a malom állandóan fenn fog állni, akkor Hévízgyörknek el kell pusztulnia. A malmot valószínűleg lebontottak, mert ezután már nem fordul elő a forrásokban.5 1/b. idegen tárgyak, állatok és termés birtokbavétele, megsemmisítése A szomszéd község határában áttévedt, vagy szándékosan átment jobbágy ebben a határvillongásos világban nem lehetett biztonságban. Munkaeszközeit, szekerét, ökreit, lovait stb. kockáztatta, hogy elveszik tőle valódi vagy vélt kártételei címén, zálogba vagy kártérítés fejében. Se szeri, se száma az ilyen eseteknek a 17. századi forrásokban. 2. Uo. 115., 138., 139., 141., 158. sz. 3. Uo, 244. sz. 4. Uo. 153., 159. sz. 5. HORVÁTH L. (1987) 127. sz. ill. HORVÁTH L. (1981) 135. sz. 90
