Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

I. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK, ERŐSZAK, BŰNBAKMECHANIZMUS A 16-18. SZÁZADBAN - 4. Kristóf Ildikó: Közösségi konfliktusok és boszorkányvád a 17-18. századi Debrecenben

lehetőségét eleve kizárta 4 Éhséget, háborúságot, "gonosz fene vadak által való nyomorúsá­got", földindulást, árvízi, szélvészt, tűzvészt, s mint legszörnyűbb csapást, a pestist - sorolja 1661-es prédikációjában Komáromi Csipkés György - mind Isten küldi az emberekre, egyrészt azért, hogy "az vakmerő, megtérni nem akaró ... ö felségét undok bűneikkel ingerlő, s - bosszantó bűnösök meg büntettessenek", másrészt, hogy azok a csapásokat "mint atyai ostort vesszőt, meg látogatást, próbát ... magoknak, vagy az utánnok maradóknak javára, meg próbálására ... tanítására" fordítsák.5 Ugyanígy tanít a puritánok egyik legfontosabb kézikönyve, Lewis Bayly Praxis Pietatisa az egyént ért betegségekről is: "Edgy betegség sem jü emberre vak szerencséből... hanem az embereknek gonosságokért. Az ember a* maga bünéjért szenved, azt mondgya Jeremiás. "6 Már Méüusz Péternek egyes hiedelmek, babonák cáfolatáról készített, s az 1562-es Deb­receni Hitvalláshoz csatolt kis értekezésében jelen volt azonban az a gondolat is, hogy az ördög - akinek létezését a reformáció nem vonta kétségbe - Isten engedelméből megkísértheti a híveket, s a boszorkányok által kárt okozhat nekik? A puritán tanítások is hangsúlyozták ezt, sőt Jób példájának állandó hangoztatásával úgy tűnik, fel is erősítették. Méliusz az ördög és a boszorkányok "munkáit" sokkal korlátozottabbnak tekintette,^ mint pl. a puritán Diószegi Kis István tiszántúli református püspök 1679-ben, aki szerint "Isten en­gedelmébül az embert meg-sántithattya, meg-vakithattya, egéssegét el-veheti, meg-is ölheti, mint példa Jób s' az ö fiai."? Vagy mint egy évvel korábbi prédikációjában Kabai Bodor Gellért debreceni lelkész, aki szerint "bizonyos időt adott az Isten a' Sátánnak a' kegyetlenkedésre ... mig az az idő bé nem telik, akár melly könyörgésre-is nem mindgyárt távozik-el a' Sátán ... mentül közeleb ez az idő, annál szörnyűbben dühösködik."^ Nem lehet véletlen, hogy Méliusz idejében, s halála után három évig nem voltak boszorkányperek Debrecenben, 11 s az sem, hogy az 1681. januári margitai zsinatnak a "varáslókhoz való folyamodás"ellen hozott végzé­sei után júniusig 6 vádlottat ítéltek el Debrecenben, s ötüket máglyára küldték.^ A zsinat annak a puritán Nógrádi Mátyásnak püspök-elnöksége alatt zajlott, aki 1651-ben traktátust is írt az "Ördögi practicákról"'. 13 Ami a puritán balszerencse-magyarázat és a népi boszorkányhit kapcsolatában a leginkáb figyelemre méltó, az, hogy előbbi lehetőséget adott egy olyan bűnbakteremtő mechanizmus kialakulásához, amelyben a bűnbakok sorában a boszorkány is szerepel. Mind a betegségek keletkezését, mind a természeti csapások eredetét magyarázó puritán értekezések hangsúlyozzák, hogy Isten haragját nem más, mint az emberi bűnök váltják ki: 4. "Még az meltyek merő történetnek és véletlen eseteknek iáttzanak is, mind ö tőle vannak" KOMÁROMI CSIP­KÉS György: Pestis Pestise, 1664. Debrecen, OSZK, Kt. RMK1/2.1012. 9. p. 5. KOMÁROMI CSIPKÉS Gy. i.m. 23., 46. p. 6. MEDGYESI Pál: Praxis Pietatis azaz: Kegyesség-gyakorlás (Lewis Bayly után ford.) Bártfa, 1640. OSZK, Kt. RMK 1/700. 749. p. 7. "A Debreceni Egyház Hitvallása", 1562. aug. 27. In: KISS Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Bp., 1881. 8. "A Debreceni Egyház Hitvallása", 1562. aug. 27. In: KISS Á.: i.m. különösen: 228-230. p. 9. DIÓSZEGI KIS István: Ki-osztatott Talcntom, Debrecen, 1679. OSZK, Kt. RMK 1/2.1229.159. p. 10. KABAI BODOR Gellért: Hegyes Ösztön A' Sátánnak Angyala. Debrecen, 1678. OSZK, Kt. RMK 1/2. 1220. 44. p. 11. Méliusz Péter 1572-es halála után három évvel, 1575-ben folyt le az első ismert boszorkányper Deberecenben. Id. MAKKAI László: "Puritánok és boszorkányok Debrecenben". HBML Évkönyve, 1981. VIII. sz. 121. p. 12. Az 1681. januári margitai generális zsinat végzése szerint: "... varáslókhoz folyamodást... erŐssen megh-keü­tilalmaznj és az Transgressorokat excommunjcálnj"TtREL, I. 31. a. 2. köt. 526. p. 13. NÓGRÁDI Mátyás: Lelki próbakő. Debrecen, 1651. részletesen bemutatja: MAKKAI László i.m. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom