Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

III. KONFLIKTUSOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 2. Ö. Kovács József: A zsidóság és környezetének konfliktusai a 18-19. században egy Duna-Tisza közi mintavétel alapján

tiszti főügyésznek kellett megakadályozni, hogy a ház leégésekor jelenlevők ne rombolják le a maradék négy öl magas és 14 öl hosszú kerítést.25 Nem feledhető ei, hogy az elutasításnak igen gyakcan nem maga a zsidóság, hanem inkább az általuk betöltött funkció volt az oka. S ez a funkció nem kevés kockázattal járt, melyre példa lehet Hellsinger Izsák esete is: az egyébként dúsgazdag kereskedő közvetítők útján egy szűrposztó vételbe kapcsolódott be. Később kiderült, hogy Petrovits Pál temesvári lakos, az eredeti tulajdonos, tulajdonképpen kétszer adta el ugyanazt az árút. S az egyik kárvallott Hellsinger volt.26 Összevetés és összegzés A szélesebb sugarú és hatványozottan illusztratív szemp'ontok alapján megválogatott adatok a zsidóság és környezetének kapcsolatában szinte ugyanazokat a helyzeteket tárják elénk. , /Az abonyi közuradalomban is haszonbérlőként jelentek meg, s ezután állandó volt a kecskeméti üzleti tevékenységük. Baján és Nagykőrösön is a boltos és egyéb .kereskedelem biztosította a letelepedéshez vezető utat, a megélhetést. Cegléd azonban csak 1849 után engedett be igazán zsidókat. A jászkunságba - ezen belül a Kiskunságba - valószínűleg a kiváltságos pozícióőrzés miatt is szigorúan tiltották letelepedésüket. Halason azonban kivételként igen jelentős számban foglalkoztak a gyapjú- és bőrfelvásárlással. Félegyházáról 1848 előtt - néhány tehetős zsidót kivéve - erélyesen kiutasították őket, s a források feltűnő ellenszenvre utalnak.27 Az önálló véleményalkotásra és a kapcsolatokra a következő példát említem meg: Kunszentmiklóson a zsidók a lakosoktól haszonbérbe vették boltjaikat. Ezt szigorúan megtiltotta a Jászkun Kerület felső hatósága. Böszörményi Varga Sándor helybeli tiszteletes azonban árendába adta boltját egy zsidónak, s írásos nyilatkozatot tett, hogy ő magára nézve nem tartja érvényesnek a tiltást. Ezzel 'magát világos ellenszegülésbe helyheztette", s ezt követően őt és a zsidókat is megfenyegették.28 25. B-KML, IV. 1504. y. Vegyes ir. 1849. 14. sz. Akadt olyan tanú is, aki szerint a két beszállásolt katona volt a tűz okozója. A katonaság soraiban máskor is előfordultak zsidóellenes megnyilvánulások. IV. 1504. b. Közig, ir. 1844. 144. sz.; Nagykőrösön pl. 1848 augusztusában Steiner József helybeli zsidó boltost éjjel otthonában megverték és kirabolták; egyes állítások szerint a tettesek önkéntes nemzetőrök voltak. PML, Nagykőrösi Oszt. V. 203-e. VÜI. 49. 26. B-KML, IV. 1517. a. Hellsinger I. ügye, 1832. 27. Magyar Országos Levéltár, P 2 Abonyi közbirt. ir. 1840-es évek haszonbérl. szerz. 11. cs.; Bőv. Id. VAJDA Béla: A zsidók története Abonyban és vidékén. Bp. 1896.; KISS Géza: Baja története, 1688-1918. Kézirat, 56-58. p.; SALAMON Samu: A zsidók története Nagykőrösön. Törökszentmiklós, 1926. 3-5. p.; REZNÁK Erzsébet: Társadalmi és politikai harcok, irányzatok a XX. század elejéig. 271. p. In: Cegléd története. Szentendre, 1982.; KÁLMÁN Ödön: A zsidók letelepülése a Jászságban. Bp. 1916.12-40. p.; Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban SZML) IV. 1.1843. közgy. jkv. 792-793. p. 1844. 342. p.; NAGY SZEDER István: A halasi izraeliták története, 67. p. In: Uő: Kiskun-Halas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. Kiskun-Halas, 1936.; B-KML Kiskunfélegyházi Részi., V. 101. Prot. pol. 16. k. 1830. okt. 27.; V. 142. a. Közgy. jkv. 1853. júl. 22. 386. p.; V. 143. b. Közig. ir. 90. d. 1850. L 66. cs. 8. 79. 28. SZML, IV. 1.1843. közgy. jkv. 753. p. 161