Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

II. FALUSI ÉS MEZŐVÁROSI PARASZTI KÖZÖSSÉGEK KONFLIKTUSAI A JOBBÁGYVILÁGBAN A 17-19. SZÁZADBAN - 2. Horváth Lajos: Jobbágyközösségek egymás közötti összeütközései határaik miatt Pest–Pilis–Solt vármegyében a 17. században

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Horváth Lajos JOBBÁGYKÖZSÉGEK EGYMÁS KÖZÖTTI ÖSSZEÜTKÖZÉSEI HATÁRAIK MIATT PESTPI LI S-SOLT VÁRMEGYÉBEN A 17. SZÁZADBAN A falubírónak és testületének legfőbb feladatai közé tartozott a község határának az őrzése és védelme. Őriztetnie kellett a falu földjét az utolsó barázdáig, a rajta lévő termést egy szem gabonáig az emberi és állati kártételek ellen és védenie mindazokat a jogokat, amelyeknek a falu a birtokában volt. A 17. században a török hódoltság alatt szenvedő Pest-Pilis-Solt (PPS) vármegyében az ismert háborúk mellett dúlt egy "ismeretlen" háború is, amely a jobbágyfalvak határaiért folyt. A Habsburg és török hatalom korlátozott és akadozó működése a két birodalom határvonalai mentén kedvezett ennek a lappangó népi kisháborúnak. Ezt a mélyben zajló, eddig kellőképpen nem vizsgált folyamatot igyekszünk az alábbiakban bemutatni. *. 1. A jobbágy községek erőszakos akciói, hatalmaskodásai 1/ a. Határjelek áthelyezése, meghamisítása és elpusztítása A jóltermő földek, értékes erdők, mezők és legelők megszerzésének sűrűn gyakorolt módja volt a határjelek titkos áthelyezése, vagy elpusztítása. A jogos vagy jogtalan határfoglalások, határkiigazítások a 17. században napirenden voltak és csak a 18. század rendezettebb viszonyai között csillapult el ez a népi mozgalom. A határmódosítások során először a nemkívánatos határjeleket elhányták, elszántották, betemették, ellopták, eltörték, kiégették majd újakat hoztak létre önkényesen, a felettes hatóság, a vármegye, a török ítélete és tudta ellenére vagy anélkül. Bag és Aszód között a hármas határfa "ketteit kivesztették, de az helyét az Tanúk most is megh ismerték, a harmadikat is kömyül vágák, hogy meg száradgyon"' - foglalták jegyzőkönyvbe 1651-ben. A Püspökhatvan és Tótgyörk közötti határárokban volt egy kő, emlékeznek rá a tanúk 1651-ben, de eltűnt. Más tanú szerint "az határ keőis ott volna a berekben, de az mint az után értette, ki akarták venni az Püspökiek, de nem vehették ki, hanem az végében el törték", egy harmadik tanú szerint pedig ellopták.

1 File Albert, a váci püspök ispánja tiltakozott PPS vm. hatósága előtt 1652. július 14-én, mert amelyik határdombot felhánytak egyik nap a püspökhatvani-tótgyörki határon, azokat a 1. HORVÁTH L. (1981) 66., 78., 92., 101., 103., 109., 110. sz.